Reptéri vasút: attraktív állomáshasználati díjat fizetnek majd az utasok
A ferihegyi repülőtér fejlődését két nagy porjekt segíti, a Terminál+ Plusz és a reptéri vasút – ismertette a Magyar Vasút 360 konferencián Antal Ferenc, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai tranzakciókért felelős helyettes államtitkára. Magyarázata szerint a magyar állam 2024-ben többek között e két projekt megvalósítása érdekében vásárolta vissza a Budapest Airportot.
Nyilvánvaló volt ugyanis, hogy a társaság által üzemeltetett létesítmény kapacitását hosszú távon kell kezelni, erre az elvárásra pedig nem lett volna megfelelő válasz a korábbi menedzsment által kijelölt irány: az I. terminál újranyitása. Az újranyitás számos logisztikai kihívás mellett a működési költségek megduplázódását eredményezte volna, valamint azt, hogy az alacsonyabb GDP-hozzáadott értéket hozó légitársaságokat hozta volna előnyösebb helyzetbe, ezzel jelentős versenyképességi hátrányt okozva a környező országok repülőtereivel szemben.
A repülőterek fejlesztésének két fő iránya lehetséges. Az egyik – egyértelműen rövidtávú haszonszerzésre fókuszáló – megoldás azt szorgalmazza, hogy a repülőteret az üzemeltető egy ,,plázaként kezelje”, amelyre repülőgépek szállnak le, ezzel kizárólag a kereskedelmi bevételek maximalizálását célozva meg. A másik, hosszútávú szemléletet alkalmazó megoldás a turizmus-, forgalom- és járatfejlesztési irányú megközelítés, amely a konnektivitást és az intermodalitást helyezi előtérbe. A kettő közül egyértelműen utóbbi az, amely a nemzet érdekeit szolgálja, valamint a hosszútávú profitabilitás mellett ez képvisel jelentős GDP-hozzáadott értéket. Ezt a megközelítést alkalmazza a kormány és a tulajdonosok is a fejlesztések koncepcionális megközelítése során – hangsúlyozta Antal Ferenc.
Új lehetőséget teremtett az állam
A visszavásárlás azonban lehetővé tette az infrastruktúra hosszú távú fejlesztését. Első elemének, a Terminál+ koncepciónak a létjogosultságát már a 2025-ben közel 20 millió fős repülőtéri forgalom is igazolta. A már elindult projekt fő jellemzői:
- a terminál 35 ezer négyzetméteres lesz,
- épül egy 19 ezer négyzetméteres új utasmóló,
- a forgalmi előtér 132 ezer négyzetméterrel bővül,
- tieznhárom új repülőbeállót alakítanak ki.
A projektek által hozott értéktöbblet, valamint a repülőtér egyébként is kiemelkedő teljesítménye azt is eredményezi, hogy a magyar állam befektetése a tranzakciókor előre látott 16,5 éves megtérülési időhöz képest már most 2 évvel lerövidült.
A reptéri vasút két szakaszban létesül
A Nyugati pályaudvarról induló vasúti szerelvények 2030-31-ben érkezhetnek leghamarabb a repülőtérre. A beruházás koncessziós struktúrában történik, ezzel több évtizedes adósságát pótolja a magyar állam – mutatott rá Antal Ferenc.
A vasút fő jellemzői:
- napi 33 ezer utas szállítására alkalmas kapacitás,
- kétvégányú pálya,
- 27 kilométeres pályahossz,
- a megvalósítás két szakaszban történik.
Az első szakasz KöKitől a repülőtérig 2030–3031-re, a második KöKitől Monorig 2033–2034-re készülne el. Az idő rövidebb is lehet attól függően, hogy milyen ütemben halad a kivitelező. Várakozások szerint a repülőtér utasforgalmának mintegy 40-45 százaléka veszi majd igénybe a kötöttpályás közlekedést.
A koncesszió nem rendelkezésre állási díj-, hanem keresleti alapú lesz.
Ebből az következik, hogy az üzemeltetés az államnak nem kerül semmibe, továbbá minden kockázatot a koncessziót elnyerő piaci szereplő visel. Az egymilliárd eurós beruházási költség sem az államot, hanem a koncesszió nyertesét terheli. Az utasok majd „vonzó” állomáshasználati díjat fizetnek.
