Terminál Plusz, bővítés és üzleti fegyelem: így épül tovább a budapesti repülőtér – exkluzív részleteket tudtunk meg a ferihegyi fejlesztésekről
Tudatos üzleti és üzemeltetési döntés született arról, hogy a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren az 1-es terminált nem nyitják újra az utasok előtt, helyette a meglévő infrastruktúra hatékonyságának növelésére és egy új, Terminál Plusz néven futó fejlesztési programra épül a jövő – mondta Lóga Máté gazdaságfejlesztésért és iparért felelős államtitkár.
A szakpolitikus a pénteki alapkőletétel napján tartott háttérbeszélgetésen arról beszélt, hogy a növekvő utasforgalmat üzletileg fenntartható módon, a szolgáltatási színvonal romlása nélkül kell kiszolgálni.
Miért marad zárva az 1-es terminál?
Az államtitkár szerint az 1-es terminál újranyitása üzletileg elhibázott lépés lenne. Mint mondta, ez lehetőséget adna egy kettős árazási rendszer kialakulására, amelyben az egyik terminál idővel „low costossá” válna, míg a másik nem. Ez belső feszültségeket okozna mind az üzemeltetésben, mind a légitársaságok viselkedésében, és hosszú távon rontaná a repülőtér működési és kereskedelmi hatékonyságát.
Az egyik fejlesztési irány a jelenlegi T2A–T2B terminálpár működésének folyamatos javítása. Lóga Máté felidézte: ugyanazzal az épületállománnyal ma több utast szolgál ki a repülőtér, mint évekkel korábban, miközben a belső szolgáltatások színvonala érdemben emelkedett. Hozzátette, hogy a terminálok fizikai kapacitását nehéz pontosan meghatározni, mert azt nemcsak a méret, hanem a szolgáltatások gyorsasága és szervezettsége is befolyásolja.
Példaként említette a T2-n végrehajtott kapacitásbővítést, ahol a terminál falának „kijjebb tolásával”, a nem hatékony üzleti funkciók kivezetésével és gyorsított biztonsági megoldások bevezetésével sikerült fenntartani a zökkenőmentes utaskiszolgálást a növekvő forgalom mellett is. Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy nemcsak az üzemeltető saját felelősségi körébe tartozó területeket vizsgálják, hanem a földi kiszolgáló cégek és más alvállalkozók teljesítményét is, mert az utasélmény egészében múlik a szolgáltatási színvonalon.
Terminál Plusz: nem egy épület, hanem egy épületegyüttes
A másik fejlesztési irány a Terminál Plusz projekt, amely – mint Lóga Máté hangsúlyozta – nem egyetlen épületet, hanem egy épületegyüttest jelent. Ennek központi eleme egy új főterminál-épület lesz, ahol a tervek szerint
- a biztonsági átvilágítás
- és a poggyászfeladás
zajlik majd. Ehhez kapcsolódik egy új utasmóló – kommunikációs szempontból egyelőre még nem végleges, hogy „T3”-ként vagy más elnevezéssel jelenik meg –, valamint több kiszolgáló infrastruktúra-épület. Hozzátette: a projekt moduláris felépítésű, az egyes elemek külön ütemekben valósulhatnak meg, a teljes kifutás pedig négy–hét év lehet, a kereslet alakulásától függően.
Vasút, parkolás és az utasélmény átszervezése
A háttérbeszélgetésen elhangzott, hogy a vasúti terminál a jelenlegi Holiday parkoló térségében kap helyet, föld alatti kialakítással. Innen az utasok közvetlenül a főterminál-épületbe érkeznek majd – mondta az államtitkár. A check-in és az átvilágítás áthelyezésével a jelenlegi terminálterekben a kereskedelmi és vendéglátó funkciók bővülhetnek, miközben az utasáramlás egyszerűbbé válik. Arra is kitért, hogy
a fejlesztések idején a repülőtér folyamatosan üzemel, ami kockázatot jelent, de a térbeli elkülönítés miatt nem számítanak a szolgáltatási színvonal érezhető csökkenésére.
Pénzügyi háttér: magántőke, hitel és osztalék
A Terminál Plusz beruházás nagyságrendileg egymilliárd eurós fejlesztés, amelyet a Budapest Airport saját forrásból és hitelfelvétellel finanszíroz – mondta Lóga Máté. Költségvetési forrás nem lesz benne, miközben a vállalat továbbra is stabil osztalékot fizet az államnak. A tervezett finanszírozási arány szerint a források 70–80 százaléka külső finanszírozás, a fennmaradó rész saját tőke.
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy a Budapest Airport hitelminősítése jelenleg jobb, mint a magyar államé, ami jelentősen javítja a finanszírozási lehetőségeket, és új forrásbevonási csatornákat nyit meg.
Utasforgalom és növekedési kilátások
A Covid utáni gyors felpattanás lezárult, az utasforgalom növekedése mérséklődik – mondta Lóga Máté –, de továbbra is pozitív tartományban marad. Várakozásai szerint havi szinten 5–10 százalékos bővülés lehetséges, miközben kulcsfontosságú, hogy a kapacitások ne feszüljenek túl.
Ezzel összefüggésben hangsúlyozta: tudatos cél az off-peak – csúcsidőn kívüli – időszakok feltöltése, hogy a napi forgalom egyenletesebbé váljon, és ne romoljon az utaskiszolgálás minősége.
Állami szerep és stratégiai kontroll a repülőtéren
Az államtitkár szerint a modell lényege az állami stratégiai kontroll és a magánüzemeltetés kombinációja. Az állam meghatározza az irányokat és felügyeli a stratégiát, miközben az operációért a magánszereplő felel, érdekeltséggel a hatékony működésben és a jövedelemtermelésben. Ez a konstrukció egyszerre biztosítja a befektetés megtérülését és a hosszú távú fejlesztések végrehajtását.
A miniszterelnök és a Vinci vezetői elhelyezték az alapkövet
A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér új mérföldkőhöz érkezett: megkezdődik a légikikötő és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra nagy ívű fejlesztése. Az új épületkomplexum ünnepélyes alapkövét ma tették le. Az eseményen Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke és Nicolas Notebaert, a Vinci Concessions vezérigazgatója, a Vinci Airports elnöke is beszédet mondott.
„Sok megállapodást kötöttem már, de az volt a legjobb, amit a Vincivel kötöttem” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az alapkő letétele előtt. Nemcsak azért, mert ez nyitotta meg az utat, hogy visszaszerezze az ország a repülőteret – tette hozzá.
„Így elkerültük a csapdát, amit az állami tulajdon magával hoz: olyan dolgot csinálunk, amihez nem értünk. Emiatt fontos a megfelelő szakmai partner bevonása. Köszönöm a Vincinek, hogy ezt a hatalmas állami vagyont jól működtetik.
A kormány nem befektetőként tekint rájuk: befogadtuk a francia partnert, ami nagy dolog, mert alapvetően bizalmatlanok vagyunk – hangsúlyozta a kormányfő, hozzátéve: „Akikre viszont nincs szükségünk, azokat nem engedjük be.”
„Akiket egyszer már beengedtünk, azok benne vannak a nemzetben és a családban.”
Orbán Viktor emlékeztetett, hogy 2025-ben
- rekordot döntött az utasforgalom, meghaladta a 20 millió főt.
- Azt is elmondta, hogy 331 millió euró jövedelmet termelt a reptér,
- ami 25 százalékkal több a várakozásoknál,
- a beruházás így a vártnál két évvel hamarabb térülhet meg.
Ma itt megalapítjuk a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér harmadik terminálját, ez a járat Budapestről indul, és nem kér átszállást Brüsszelbe
– zárta beszédét a miniszterelnök.
A Mol nem engedi el a MÁV kezét – a nyári szezon ismét hatalmas forgalmat hozhat
