Megtörtént: a ferihegyi repülőtér megelőzte Bécset és Münchent – Lisszabon mutatja, mekkora növekedés kapujában áll a Budapest Airport
A növekedés nem öncélú: munkahelyeket, gazdasági teljesítményt és turisztikai bevételeket hoz – mondta Nicolas Notebaert.
A VINCI Concessions vezérigazgatója és a VINCI Airports elnöke a Világgazdaságnak arról beszélt, hogy
- a másfél éve működő állam–VINCI-partnerség milyen eredményeket hozott,
- mi indokolja az egymilliárd eurós fejlesztési programot
- és hogyan lehet a budapesti repülőtér növekedését fenntartható pályára állítani.
Közvetlenül az Terminal + alapkőletétele után beszélgettünk. Miről szólt ez a nap, és miről egyeztetett a miniszterelnökkel?
Ez a nap mérföldkő számunkra, mert visszaigazolja, hogy a modell működik. A magyar állam 2024 júniusában szerezte meg a repülőtér 80 százalékos tulajdonrészét, mi, a VINCI Airports pedig 20 százalékkal vagyunk jelen, magánüzemeltetőként. Az elmúlt 18 hónapban egyértelműen azt tapasztaltuk, hogy a kormány bizalmat szavazott nekünk:
hagyták, hogy azt csináljuk, amihez értünk – professzionálisan működtessük és fejlesszük a repülőteret.
A VINCI a világ vezető magánkézben lévő repülőtér-üzemeltetője, ezért az elsődleges célunk egyértelműen a növekedés volt. Tavaly 12 százalékkal bővült az utasforgalom, nagyon közel kerültünk a 20 millió utashoz. A cargo terén ennél is látványosabb eredményt értünk el: mintegy 40 százalékos növekedést. Nem véletlen, hogy a miniszterelnök is elégedett volt:
Budapest ma már a közép-európai cargoforgalomban München és Bécs előtt jár.
Mit jelent ez a növekedés a fejlesztések szempontjából?
Az elmúlt időszakban több kisebb, gyorsan megvalósítható fejlesztést hajtottunk végre: egységesítettük az ellenőrzési pontokat, javítottuk az utasáramlást, finomhangoltuk az operációt. Most azonban elérkeztünk a nagy fázishoz. Egyrészt bővíteni kell a 2. terminál kapacitását, mert a következő öt év várható forgalma és a magas minőség iránti elkötelezettségünk ezt megköveteli. Másrészt elindul egy teljesen új terminál és infrastruktúra fejlesztése is.
A két beruházás együtt nagyságrendileg egymilliárd eurót jelent, hétéves időtávon.
A legnagyobb kihívás az, hogy mindezt növekedés közben kell megvalósítani. Úgy kell építkezni, hogy közben az utaskiszolgálás nem áll le, a repülőtér működik, az utasforgalom folyamatosan nő. Ez nem egyszerű feladat, de elengedhetetlen ahhoz, hogy hosszú távon fenntartható módon bővítsük a kapacitást.
Miért láttak Budapestben ekkora potenciált?
Budapest dinamikus város: kulturális minőség, szolgáltatások, hangulat, zene, gasztronómia – és mindehhez ott van a környező régió is. Ez önmagában is vonzó. Európában egyre többen engedhetik meg maguknak a rövidebb vagy hosszabb utazásokat, és Budapest egyre stabilabban bekerül a „top tíz–tizenöt” úti cél közé. Ez hatalmas potenciált jelent.
Amikor átvettük a repülőteret, nagyjából 15 millió utasnál jártunk – hasonló szinten, mint Lisszabonban 2012-ben. Ott ma már 35 millió felett jár a forgalom. Ez nem azt jelenti, hogy Budapestnek ugyanazt az utat kell bejárnia, de jól mutatja, mekkora a kiaknázatlan potenciál. A döntő tényező az összhang. Az ország, a város és az üzemeltető stratégiája egy irányba mutat. A növekedés nem öncélú:
- munkahelyeket,
- gazdasági teljesítményt
- és turisztikai bevételeket hoz.
A kormányzati szervek – határőrizet, légi irányítás, vám – a saját feladataikat végzik, mi pedig a magunkét.
Egy repülőtér olyan, mint egy zenekar; mindenkinek megvan a szerepe, és akkor szól jól, ha mindenki a saját hangszerén játszik.
A turizmus szempontjából milyen utasokra számítanak leginkább?
Minden a „termékkel” kezdődik. Ahogy említettem, Budapest kiváló, vonzó úti cél. Az utasok első „hullámát” az európai utasok jelentik, akiket elsősorban a fapados és regionális járatok hoznak. Ehhez társul a globális nyitás.
Idén nyáron újraindul a Philadelphia-járat, az American Airlines egyik fontos csomópontja. Elérjük Torontót, amely nemcsak Kanada, hanem egész Észak-Amerika felé kaput nyit, jelentős magyar diaszpórával.
A beutazó forgalom mindkét új, közvetlen járat esetében prémium, magas költésű szabadidős és üzleti utasokat jelent, és kapcsolódik a folyami hajózáshoz is. Az igényt is régóta látjuk; egy közvetlen észak-amerikai összeköttetés újraindítása a Covid óta váratott magára.
A közvetlen Budapest–Toronto-útvonal újabb lökést adhat a szabadidős beutazó forgalomnak és a főváros hivatásturizmusának is. Jelenleg éves szinten közel 90 000 légiutas közlekedik a két ország között.
Ázsia felé is több légi összeköttetés található a 2026-os menetrendben. Megnyílt az újabb szöuli összeköttetés, és Dél-Korea, valamint Japán is kiemelten fontos, minőségi beutazó piac. A magyar–kínai kétoldalú légi közlekedési megállapodásnak köszönhetően tovább nőhet a Kína és Magyarország közötti heti járatszám is.
Mindezek által egyszerre erősödik az európai és a tengerentúli jelenlét.
Mennyire reális Budapest, mint regionális hub?
Mi nem egy mesterséges átszállóközpontban gondolkodunk. A mai világban egyre inkább az úgynevezett self-transfer modell működik; az utasok maguk szervezik meg az átszállásaikat, nem feltétlenül hagyományos légiszövetségeken keresztül. Ha van elég rövid és hosszú távú járat, akkor az utas
- akár Kínából,
- akár az Egyesült Államokból
érkezve eljut Budapestre, majd innen továbbrepül más európai városokba. Ehhez nem klasszikus hubmodell kell, hanem jó hálózat és megbízható szolgáltatás. Fontos döntés volt az is, hogy nem akarunk olyan forgalmat, amely nem hagy nyomot a magyar gazdaságban. A közvetlen forgalom, a cargo, valamint az üzleti és turisztikai utazók együttese sokkal egészségesebb modell Magyarország számára.
Felmerülhet, hogy Budapest a legnagyobb európai repülőterek közé kerüljön?
Minőségben már most is a legjobbak között vagyunk. Volumenben viszont nem ez a cél. Magyarország tízmilliós ország, adott a város mérete és a szálláskapacitás. Nem kell mesterségesen duplázni a forgalmat. Az a fontos, hogy a növekedés valódi gazdasági hasznot hozzon; munkahelyeket, logisztikai fejlesztéseket, élénk üzleti és turisztikai kapcsolatokat teremtsen.
A nettó zéró 2030 cél versenyelőny vagy inkább teher?
Mindkettő – habár teher helyett szívesebben használom a felelősség szót –, de mindenekelőtt szükségszerű. Egy bolygónk van, a klímaváltozás valós probléma és a légi közlekedés is hozzájárul a kibocsátásokhoz. Ugyanakkor a mobilitás alapvető fontosságú; egy olyan ország számára, mint Magyarország, a légi kapcsolatok kiemelt kérdés.
Az aviatika egészét nem mi irányítjuk, de a repülőtér működéséért felelősek vagyunk. Az előttünk álló beruházások lehetővé teszik az energiafelhasználás érdemi csökkentését; hatékonyabb fűtés és hűtés kialakítása, jobb szigetelés, korszerű rendszerek, napelemek a saját fogyasztásra.
Kontinentális éghajlaton a terminálok energiaigénye kulcskérdés. Ez pénzbe kerül, igen, de a beruházás része. A cél az, hogy a forgalom növekedése mellett csökkenjen a működés kibocsátása.
Mit tart most a legfontosabb üzenetnek az alapkőletételi ünnepségről?
Mind a kormány, mind mi alaposan elemeztük egymást a döntés előtt. Professzionális partnerség jött létre. Másfél év alatt sikerült összehangolni a célokat:
- növekedés,
- gazdasági potenciál,
- fenntartható turizmus.
Egy repülőtér nemcsak infrastruktúra, hanem soft power is. Egy nagy nemzetközi esemény – például egy Bajnokok Ligája-döntő – egész Európát hozza el az országnak. Erre fel kell készülni.
Amikor a Terminal+ alapkőletételi ünnepségén Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta a beszédében, hogy a VINCI Airports a család része, az nagyon erős üzenet. Közép-Európában előbb megfigyelnek és elemeznek – de ha elfogadnak, az valódi partnerséget jelent. Ezt érezzük most Budapesten.
Terminál Plusz, bővítés és üzleti fegyelem: így épül tovább a budapesti repülőtér a Vincivel – exkluzív részleteket tudtunk meg a ferihegyi fejlesztésekről
Az alapkőletétellel kézzelfogható szakaszába lépett egy olyan fejlesztési program, amely a következő években alapjaiban határozza meg Budapest légi közlekedésének működését és üzleti modelljét. A budapesti repülőtér esetében a kormány és az üzemeltető a meglévő kapacitások kifeszítésére, egy új terminálegyüttes moduláris felépítésére és a pénzügyileg fenntartható növekedésre helyezi a hangsúlyt.
