Kimondta a szakértő: a Tisza Párt energiatervének semmi köze a gazdasági racionalitáshoz – a magyarok innák meg a levét a hibás döntéseknek
Nagy visszhangot váltott ki, hogy Csercsa Balázs, a Tisza Párt korábbi munkacsoport-vezetője többoldalas dokumentumot hozott nyilvánosságra a párthoz köthető energiaátállási tervekről. A kiszivárgott anyag szerint egy esetleges Tisza-kormány azonnali beavatkozásra készülne: gyors ütemben megszüntetné az orosz olaj- és gázfüggőséget, kivezetné a rezsicsökkentést és a hatósági árakat, valamint új adót vetne ki a lakosságra.
A dokumentum alapján az intézkedések súlyos következményekkel járhatnak: az energiaárak akár kétszeresükre emelkedhetnek, az üzemanyag ára pedig akár 1000 forint fölé is nőhet. Emellett egy úgynevezett energiafüggetlenségi adót vezetnének be, amely 1–1,5 százalékos kulccsal évente 240–360 milliárd forintot vonna el a lakossági megtakarításokból. A terv része továbbá, hogy már az új parlament megalakulásakor törvényben tiltanák meg az orosz üzemanyagok importját, miközben a Mol finomítóinak átállítása több mint egymilliárd euróba kerülhet, és akár két évig is eltarthat.
Az árszabályozás hatásait túlbecsülik
Az árszabályozások valóban torzíthatják a piacot, de ezek negatív hatását gyakran túlértékelik – mondta Molnár Dániel, az MGFÜ makroelemzési osztályának vezető elemzője. Úgy fogalmazott: az alacsonyabb árak csökkenthetik a takarékossági és hatékonysági ösztönzőket, valamint visszafoghatják a vállalatok jövedelmezőségét, ami beruházások elhalasztásához vezethet. Ugyanakkor a tapasztalatok azt mutatják, hogy még a rezsicsökkentés fenntartása mellett is érdemi hatékonyságnövekedés ment végbe a magyar gazdaságban, ami az energiafelhasználási adatokban is megjelent. Ebben szerepet játszottak az energiahatékonysági programok is, például:
- a hűtőgépcsere-program,
- a napenergia terjedésének ösztönzése,
- valamint az Otthoni Energiatároló Pályázat,
amelyek hozzájárultak az importigény csökkentéséhez. A szakértő kiemelte:
az energiaszolgáltatók állami kézbe vétele a jövedelmezőségi problémákat is kezelte, így az árszabályozások hatásai kiegyensúlyozottabban jelentkeztek.
Molnár Dániel szerint a magasabb árak nem feltétlenül vezetnek hatékonyságnövekedéshez. A lakosság esetében a drágulás csökkenti a rendelkezésre álló jövedelmet, ami visszafogja a fogyasztást, és ezen keresztül a vállalati szektor teljesítményét is negatívan érinti.
Földrajzi korlátok és drágább alternatívák
Az orosz energiahordozókról való leválás kapcsán a szakértő jelentős ellentmondásokra hívta fel a figyelmet:
Bár egyes elképzelések szerint a kivezetés javítaná az ellátásbiztonságot, a jelenlegi nemzetközi helyzet – például a közel-keleti feszültségek – ennek ellenkezőjét mutatják.
Hozzátette: Magyarország földrajzi adottságai miatt az ellátás alternatív útvonalakon nehézkesebb, mivel az ország nem rendelkezik tengeri kikötővel. A tengeri szállítás ráadásul nemcsak drágább, hanem sok esetben környezetszennyezőbb is.
„A lakosság fizetné meg az átmenet árát”
Molnár Dániel szerint a diverzifikáció indokolt, és ebben a kormány már érdemi lépéseket tett, például csővezetékes összeköttetések kiépítésével és új szerződésekkel.
A teljes leválás ugyanakkor szerinte kontraproduktív, politikai lépés, nem pedig gazdasági racionalitás.
A kiszivárgott terv számol ugyan a költségekkel, például
- a finomítók átállásával
- és a magasabb árakkal,
de ezek kezelésére nem ad választ, csupán az átalakítás finanszírozását terheli a lakosságra. A szakértő szerint az elképzelés abból indul ki, hogy a negatív hatások csak átmenetiek lesznek, és hosszabb távon új egyensúly alakul ki. Ez azonban erősen kérdéses, miközben az átmeneti időszak költségeit egyértelműen a háztartások viselnék.
Korábban lapunk is beszámolt arról, a Tisza Pártnak tulajdonított programban több mint 2000 milliárd forintot szednének be az emberektől.
Rezsirobbanást jósol a kormány: elszabadulhatnak az árak a Tisza terve miatt
Ezt mindenkinek látnia kell. Kint a Tisza energiaátállási terve
– írta Orbán Viktor a kiszivárgott tervre reagálva. A poszt alá Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitika üzletágának vezetője azt írta: „Felháborító. Pontosan tudják, hogy katasztrofális következményekkel járna, mégis meglépnék.”
„Mekkora tiszás bukta már megint! Hiába próbálták titokban tartani, mégis nyilvánosságra kerültek a Tisza Párt rezsiár- és benzináremelési tervei” – fogalmazott Szijjártó Péter az oldalán.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint az energiaterv miatt két hét múlva a benzin már ezer forintba kerülne, és minden magyar család következő havi rezsiszámláján kétszer-háromszor akkora összeg szerepelne, mint az előző havin.
Kocsi Máté, a Fidesz frakcióvezetője pedig azt kommentálta, hogy „a shell-macsó jól keres majd a részvényein. Az emberek meg fizethetnek, mint a katonatiszt”.
