Botrány: kiszivárgott a Tisza Párt megszorító csomagja – azonnal leválnának az orosz olajról, vége a rezsicsökkentésnek
„»Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek...« Sokaknak elegük van a Tiszában abból, hogy az újonnan érkezettek már most úgy viselkednek, mint akiknek kezében van a korlátlan hatalom” – fogalmazott Csercsa Balázs, a Tisza Párt egykori egyházügyi munkacsoport-vezetője a Facebookon.
Csercsa azt írta, hogy „befújta hozzám a szél Kapitány István csapatának legújabb anyagát. A valóságot persze most is elhallgatnák. Amire készülnek, arról a Tisza szavazói semmit sem tudnak. Éppen az ilyenek miatt lett elegem a Tisza Pártból”.
A pártból kilépett férfi öt darab oldalt posztolt ki az Energiaátállási tervnek nevezett írásból.
A megosztott írás szerint az iráni háború nyomán kialakuló európai energiaválság miatt a leendő Tisza-kormány egyik legfontosabb feladata azonnali beavatkozás lesz, amely egyszerre jelent külpolitikai és gazdasági fordulatot.
A terv központi eleme az, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Bizottság RePowerEU programjához, és fokozatosan, de gyors ütemben megszüntesse az orosz olaj- és gázfüggőséget.
Ez ugyan mérsékelheti az ellátásbiztonsági kockázatokat, de komoly rövid távú nehézségekkel jár:
- csökkenhet a rendelkezésre álló energia mennyisége,
- romolhat a hazai finomítók teljesítménye,
- és drágább import válhat szükségessé.
Az írás bírálja a jelenlegi rendszert is, amelyet túlzott állami beavatkozás jellemez. A hatósági árak és a rezsicsökkentés a tervezet szerint torzítják a piacot, megszüntetik az energiatakarékossági ösztönzőket, és hosszú távon fenntarthatatlanná teszik az ellátást:
ennek megfelelően az egyik első lépés a védett árak kivezetése lenne, mind az üzemanyagok, mind a lakossági áram- és gázdíjak esetében.
Ez azonban jelentős drágulással járhat. A becslések szerint az energiaárak akár a jelenlegi szint kétszeresére is emelkedhetnek, miközben az üzemanyagárak akár az ezer forint feletti szintet is elérhetik. A terv szerint a kereslet visszafogása és a piaci viszonyok helyreállítása csak magasabb árak mellett lehetséges.
A szükséges beruházások finanszírozására új adót is bevezetnének. Az úgynevezett energiafüggetlenségi adó (efa) a lakossági megtakarításokat célozná meg, 1–1,5 százalékos kulccsal, amely évente akár 240–360 milliárd forint bevételt is jelenthet. Az intézkedést ideiglenesnek szánják, és az energiaátállás költségeinek fedezésére használnák fel.
A terv jelentős iparági átalakításokat is tartalmaz. A Mol százhalombattai finomítójának átállítása több mint egymilliárd eurós beruházást igényelhet, és akár két évig is eltarthat. Emellett új beszállítói kapcsolatok kiépítésére, valamint a stratégiai készletek feltöltésére is szükség lesz. A dokumentum szerint hosszabb távon az energiaszektor piaci alapokra helyezése, valamint állami tulajdonrészek csökkentése is napirendre kerülhet.
A végrehajtás szigorú ütemezés szerint történne: már az új parlament megalakulásakor törvényben tiltanák be az orosz üzemanyagok importját, majd rövid időn belül energia-veszélyhelyzetet hirdetnének. Ezzel párhuzamosan új vezetést jelölnének ki a kulcsfontosságú energetikai vállalatok élére, és intenzív nemzetközi tárgyalások kezdődnének alternatív beszerzési forrásokról.
A terv ugyanakkor komoly politikai kockázatokkal is számol. Az áremelkedések és az új adók társadalmi feszültségeket kelthetnek, amelyeket az ellenzék kihasználhat. A dokumentum ezért külön kommunikációs stratégiát is javasol, amely az áremelkedéseket részben a korábbi energiapolitika következményeiként magyarázná.
Korábban lapunk is beszámolt arról, a Tisza Pártnak tulajdonított programban több mint 2000 milliárd forintot szednének be az emberektől.
