Védett üzemanyagárak: amire Orbán Viktornak elég volt egy nap, arra Merznek és Stockernek egy hét sem – így hagyják cserben a saját állampolgáraikat a németek és az osztrákok
Továbbra sem érzékelhetnek semmit az olajpiac hektikusságából a hazai autósok, akik most már tizedik napja ugyanazokkal az árakkal találkozhatnak a benzinkutakon. Orbán Viktor miniszterelnök március 9-én jelentette be , hogy a kormány gátat szab a további drágulásnak és védett üzemanyagárakat vezet be. Ez a benzin esetében azóta is 595, míg a gázolajnál 615 forintot jelent, miközben a piaci ár már elérte a 662, illetve a 712 forintot.
Védett üzemanyagárak: amire Orbán Viktornak elég volt egy nap, arra Merznek és Stöckernek egy hét sem – így hagyják cserben a saját állampolgáraikat a németek és az osztrákok
A kormány indoklása szerint a Barátság kőolajvezeték ukrán oldali blokádja, az orosz energiahordozókra vonatkozó szankciók és a közel-keleti válság együttesen okozott brutális áremelkedést a világpiacon, ami közvetlen kockázatot jelent a magyar ellátásbiztonságra, és inflációs nyomást gyakorol mind a vállalatokra, mind a lakosságra.
Meg kell akadályoznunk, hogy a gázolaj és a benzin ára Magyarországon elviselhetetlen szintre emelkedjen
– indokolta a kormányfő a bejelentéskor a döntést, aki hozzátette azt is, hogy a kormány ezzel kívánja ellensúlyozni a globális olajpiaci drágulást.
A kormány helyzetét nehezíti, hogy a Barátság kőoalajvezeték el van zárva január 27. óta ezért fel kellett szabadítani a stratégiai olajkészletet. Legutóbb Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón azt mondta, hogy 20 százalékát használták fel, de folyamatos a tározók töltése, így ellátsi probléma nem várható. Az intézkedés ugyanakkor csak a hazai autósokra, gazdákra és vállalkozásokra vonatkozik, a külföldieknek piaci áron kell tankolniuk.
A korábbi benzinárstophoz képest annyi változást eszközölt a kormány, hogy ezúttal az árplafon mellett az üzemanyagok jövedéki adóját az uniós minimumszintre csökkentették. Ez literenként a benzin esetében 19,25 forintos, a gázolaj esetében pedig 20,48 forintos jövedéki adócsökkentést jelent.
Egyből lépett a kabinet, ahogy 100 dollár lett a Brent
A történet előzménye, hogy február 28-án kitört az iráni háború, miután az Amerikai Egyesült Államok és Izrael együttesen megtámadta Iránt. A perzsa állam válaszul megtorló akciókat hajtott végre, és drónokkal támadta Izraelt, valamint a környező olajtermelő országokat: Dubajt, Kuvaitot és Bahreint.
Ráadásul bekövetkezett a legrosszabb forgatókönyv, amit korábban elképzelni lehetett: Irán lezárta a Hormuzi-szorost. A 40 kilométeres tengeri szoroson halad át a világ olaj- és LNG-kereskedelmének 20 százaléka, tehát ha Irán olajexportjának kiesése önmagában nem okoz hiányt a világpiacon, a szoros lezárása annál inkább: a szűkülő kínálat a világpiaci árakat felfelé hajtja. Ennek látjuk a nyomait hetek óta a benzinkutak árazásában.
Ugyanakkor nem véletlen a kormány bejelentésének időzítése: március 9-e volt az első olyan nap, amikor először elérte az európai piacon mérvadó Brent olaj ára a 100 dollárt. Erre válaszul lépett azonnal a magyar kormány egy rendkívüli kormányülés keretében.
Azonban hiába van azóta is a lélektani határ fölött az olaj árfolyama, és szenvedik el az európai lakosok és vállalatok nap mint nap, önhibájukon kívül az üzemanyagárak elszállását, a legtöbb kormány vacillál.
A veszély pedig korántsem múlt el, és egyre kevésbé tűnik, hogy heteken belül megoldódna. Az elmúlt napokban megjelentek már egészen drámai forgatókönyvek is 150 és 200 dollár közötti olajárakról. Ilyen olajárszintnél már realitás 1000 forint fölötti benzinárról beszélni.
Németországban csak vitatkoznak, ahelyett, hogy bármiről döntenének
Ennek ellenére egyáltalán nem sieti el a döntést a Friedrich Merz-vezette német kormánykoalíció, hogy megakadályozza az üzemanyagárak drágulását, pedig Németországban már több mint egy hete meghaladja a 2 eurót a benzin és a gázolaj ára is, ez a mostani árfolyamon számolva 783 forint. Ehhez képest csütörtökön a Bundestag még csak első alkalommal vitatta meg az üzemanyagárak jobb ellenőrzését célzó törvénytervezetet.
A benzinkutak ezután csak naponta egyszer, délben emelhetnék az árakat, ez azonban aligha vigasztalja az autósokat.
A Die Welt azt írta szerdán, hogy a hónap elején a Bundestag CDU/CSU és SPD parlamenti csoportjai óva intettek az „elhamarkodott, reflexből fakadó reakcióktól”, és munkacsoportot hoztak létre az üzemanyagárak kérdésében. Bár a CDU/CSU parlamenti csoportja „jogosnak” tartja az aggodalmat, az átláthatóság erősítésében és az olajtársaságok szigorúbb felügyeletében látja a megoldást.
Az SPD azt hangsúlyozza, hogy üzemanyagfékre szükség van, amit főként az árrés csökkentésében látnak, az AfD pedig adócsökkentést sürget, Németországban ugyanis azért is vannak nagyon magas szinten az üzemanyagárak uniós viszonylatban, mert az egyik legnagyobb adóteher hárul az üzemanyagokra.
Meglepő módon a Zöldek írták le legjobban a helyzetet, akik azonnali intézkedésként az áramadó csökkentését akarják elérni, és a többletbevétel lakosság közötti szétosztását. „Jens Spahn és Katherina Reiche egyiket sem teszik, magukra hagyják az embereket, és egyre mélyebbre sodorják Németországot a gáz- és olajköltségek csapdájába” – mondta Andreas Audretsch, a Zöld Párt parlamenti frakciójának alelnöke a CDU/CSU frakcióvezetőjéről és a gazdásgi miniszterről.
Ausztriában csak áprilistól élnek a kormány intézkedései
Az osztrákok és Christian Stocker kormánya annyival előrébb van a németekhez képest, hogy Ausztriában a benzinkutak csak naponta egyszer emelhettek árakat. Ez szolgált modellként az új német szabályozáshoz. Múlt szerdán a kormány egy lépéssel még továbbment: a benzinkutak mostantól csak hetente háromszor emelhetik az üzemanyagárakat. Az osztrák kormány adócsökkentések és az árrés korlátozására támaszkodna, így a mostani tervek szerint az ásványolajadót literenként öt centtel csökkenthetik, miközben a finomítók és benzinkutak profitmarzsát korlátozhatják.
Ezek az intézkedések azonban csak akkor lépnek hatályba, ha az árak meredeken emelkednek: két hónapon belül több mint 30 százalékkal.
A kormány célja, hogy megakadályozza a vállalatokat abban, hogy aránytalanul profitáljanak a válságból, és hogy az árakat kordában tartsa. A kormány arra számít, hogy az üzemanyag ára literenként körülbelül tíz centtel csökken ezen intézkedések kombinációjának eredményeként. A csomag várhatóan április 1-jén lép hatályba, ehhez azonban a kormánynak a jövő héten meg kell állapodnia az ellenzékkel.
Románia, ahol a miniszterelnök szerint nem áll módjában szabályozni az üzemanyagárakat
Keleti szomszédunkban is egyre drámaibb az üzemanyaghelyzet, csütörtökön már volt olyan benzinkút, ahol meghaladta a gázolaj ára a 10 lejt, azaz a 770 forintot, igaz, ez csak a prémium esetében történt. A normál gázolaj egyelőre még messze van ettől a szinttől, a legnagyobb kiskereskedelmi forgalmazó, a Petrom erdélyi kútjainál literje 9,41 lejbe (721 forintba került).
A benzin egy fokkal olcsóbb, de a 8,75 lej (673 forint) így is közel 80 forinttal több, mint a magyar védett ár.
Ráadásul nagyon úgy tűnik, hogy óckodik az árszabályozástól Bolajan-vezette kormány. A román kormányfő múlt héten egyenesen azt mondta, "nem áll módjában szabályozni" az üzemanyagárakat, azzal védekezett, hogy az EU várhatóan kötelezettségszegési eljárást indít Romániával szemben, ha beavatkoznak az üzemanyagpiacon. Ennek ellenére valamilyen döntés készül háttérben. Most épp Nicuşor Dan román államfő azt ígéri, egy héten belül előrukkolnak az üzemanyagár-emelkedést kezelő intézkedéscsomaggal, de részleteket nem árult el.
Franciaországban a Total segít a kormánynak
Franciaországban a kormány nyomására a TotalEnergies energiaipari vállalat jelenleg literenként 1,99 euróban maximalizálja az üzemanyagárakat a benzin, és literenként 2,09 euróban a dízel esetében. Ez a korlátozás március végéig van érvényben, amikor a vállalat tervezi a helyzet újraértékelését. Más olajtársaságok egyelőre nem kötelesek bevezetni ezt a korlátozást.
Ezenkívül a kormány eddig sem az állami árszabályozásra, sem az adócsökkentésekre nem támaszkodott, hanem inkább a megfigyelésre. Évek óta szorosan figyelemmel kíséri az olajtársaságok árképzési politikáját. Németországhoz hasonlóan minden benzinkútnak naponta többször is jelentenie kell árait a kormánynak egy platformon keresztül. A múlt hét óta még jobban szigorították az ellenőrzéseket. Sébastien Lecornu miniszter bejelentette, hogy több száz benzinkutat fognak ellenőrizni a hatóságok.
Horvátország és Szlovénia az elsők között lépett
A magyar kormányhoz hasonlóan gyorsan intézkedett Horvátország, illetve Szlovénia. Ezekben az országokban korábban is volt a mostanival szinte megegyező döntés, ami magyarázhatja, hogy miért tudtak azonnal lépni. Horvátországban kéthetente döntenek és vizsgálják felül az árakat, így most az alábbi árak vannak érvényben:
- a benzin literje 1,5 euró (589 forint)
- a gázolajé 1,55 (607 forint)
Andrej Plenković horvát miniszterelnök pár napja is úgy nyilatkozott, „az energia minden”, és hogy az árak emelése láncreakciókat idéz elő, ezért a kormány reagálni fog, és „amíg szükséges, megvédi az üzemanyagárakat”.
Szlovéniában egy liter 95-ös oktánszámú benzin jelenleg 1,466 euróba, egy liter gázolaj pedig 1,528 euróba kerül. A szlovén kormány azonban nem árplafont alkalmaz, hanem az üzemanyagok jövedéki adóját csökkentette, ami egyáltalán nem zárja ki a további áremelkedéseket.
Ugyanakkor már mennyiségi korlátozást bevezetett az országban a Mol és a Shell is, miután a szomszédos országokban, Ausztriában és Olaszországban jóval drágább a benzin és a gázolaj, emiatt egyre nagyobb nyomás van a szlovén benzinkutakon. Sőt, március 19-én a kormány arról is döntött, hogy március 20-tól véget vetnek az árszabályozásnak az autópályák és gyorsforgalmi utak mentén található benzinkutaknál.
