Nem akárki mondta ki: nem önmerénylet volt a szerb-magyar gázvezeték elleni terrortámadás – ez a két ország volt az igazi célpont
Nem belpolitikai akcióról vagy megrendezett esetről van szó, hanem célzott támadási kísérletről – ezt hangsúlyozta a szerb állami gázvállalat vezetője a kanizsai robbanóanyagügy kapcsán. A nyilatkozat szerint a gázvezeték elleni támadást immár nem elszigetelt incidensként, hanem a regionális energiarendszert érintő fenyegetésként értelmezik, melynek célpontja nem Szerbia, hanem Magyarország és Szlovákia lehetett.
Egy ilyen támadás a gázvezeték ellen azonnal leállította volna a gázszállítást
A szerbiai Török Áramlat (Balkáni Áramlat) közelében talált robbanószerek ügyében megszólaló Dusan Bajatovic szerint a hatóságok nem véletlenül erősítették meg már hetekkel korábban a vezeték védelmét. A teljes, mintegy 400 kilométeres szakaszt katonai egységekkel biztosították, ami azt jelzi, hogy előzetesen is számoltak a kritikus infrastruktúra elleni támadás lehetőségével.
A szakmai értékelés szerint már néhány kilogramm robbanóanyag is elegendő lett volna ahhoz, hogy súlyos károkat okozzon a vezetékben. Egy ilyen támadás automatikusan leállította volna a gázszállítást, a helyreállítás pedig hosszadalmas és technikailag összetett folyamat lenne: a csővezeték tisztítása, kivágása, hegesztése és újraindítása hetekig is eltarthat.
A nyilatkozat legfontosabb része azonban az, hogy a feltételezett támadás célpontja nem Szerbia volt. Bajatovic politikai értékelése szerint
a cél az lehetett, hogy Magyarország és Szlovákia gázellátása sérüljön, ami azonnali gazdasági és politikai következményekkel járna a régióban.
Egy ilyen kiesés különösen érzékeny lenne, mivel ez az útvonal kulcsszerepet játszik a két ország ellátásában.
A vezeték sajátossága tovább növeli a kockázatot: nem egyetlen objektumról van szó, hanem több száz kilométeres, nehezen védhető infrastruktúráról, melyen 20-30 kilométerenként találhatók úgynevezett blokkállomások. Bár a rendszert kamerák, szenzorok és egyéb biztonsági megoldások védik, a közvetlen közelből végrehajtott támadások ellen korlátozott a védekezési lehetőség.
A szerb fél szerint a támadás hátterében szervezett csoportok állhatnak, és felmerült az is, hogy
a végrehajtók között lehettek katonai képzettséggel rendelkező személyek.
Nem zárták ki annak lehetőségét sem, hogy külföldi állampolgárokhoz köthető „alvó sejtek” is szerepet játszhattak az előkészületekben.
A történtek túlmutatnak egy lokális biztonsági eseten: a régió egyik legfontosabb energiaszállítási útvonalának sérülékenységére mutatnak rá. A nyilatkozat egyértelművé teszi, hogy az energiahálózatok már nemcsak gazdasági, hanem stratégiai célponttá váltak, egy sikeres támadás nemcsak műszaki problémát, hanem politikai és piaci sokkot is okozhat.
Szerbia bejelentette, ki akarta felrobbantani a magyarországi gázvezetéket
Djuro Jovanic, a szerb Katonai Biztonsági Ügynökség vezetője megerősítette, hogy a Török Áramlat közelében talált robbanóanyag egy előkészített terrortámadás része volt. A hatóságok több kilogramm nagy erejű robbanóanyagot, detonátorokat és a működéshez szükséges eszközöket találtak a helyszínen, néhány száz méterre a vezetéktől.
A nyomozás szerint egy migránscsoporthoz köthető, katonai kiképzésre alkalmas személy készíthette elő a szabotázst, akit őrizetbe vesznek.
A szerb vezetés szerint, ha a támadás sikeres lett volna, Magyarország és a Vajdaság gázellátása is megszakadhatott volna. A hatóságok visszautasították azokat a feltételezéseket, amelyek szerint önmerényletről vagy külső megrendelőhöz köthető narratíváról lenne szó, és hangsúlyozták, hogy a nyomozás tovább folytatódik.
