Magyar gazdaság: most kiderül, hogy az iráni háború betette-e már a lábát Magyarországra
A következő, négynapos munkahéten számos statisztikát publikál a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), és az államháztartás március végi helyzetéről szóló statisztikát is kiadja a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Magyar gazdaság: most kiderül, hogy az iráni háború betette-e már lábát Magyarországra
Szerdán jelenik meg a fogyasztói árak márciusi adata, valamint a kiskereskedelmi forgalom februári statisztikája és az ipari termelés februári első becslése.
Idén februárban a fogyasztói árak átlagosan 1,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, ami közel 10 éves mélypontnak felel meg.
Egy hónap alatt átlagosan 0,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Ugyanakkor az iráni háború feburár 28-i kitörése óta alapvetően változtak meg a makrogazdasági folyamatok. Elemzők emiatt a vártnál magasabb áremelkedést valószínűsítenek a nyári hónapoktól.
Idén januárban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 3,0, naptárhatástól megtisztítva 3,5 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit:
- az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 1,2,
- a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 4,7,
- az üzemanyag-kiskereskedelemben 5,7 százalékkal bővült az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,5 százalékkal nagyobb volt az előző havinál. Januárban az ipari termelés volumene 2,5 százalékkal csökkent, míg munkanaphatástól megtisztítva 0,3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
A feldolgozóipari alágak döntő többségében visszaesés következett be. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,5 százalékkal nagyobb volt a 2025. decemberinél.
A márciusi hiányadatokat ismerteti az NGM
Pénteken publikálja az NGM a gyorstájékoztatót az államháztartás központi alrendszerének 2026. március végi helyzetéről. Február végéig az államháztartás központi alrendszere 2106,8 milliárd forintos hiánnyal zárt.
A központi alrendszeren belül a központi költségvetés 2010,1 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 32,9 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 129,6 milliárd forintos hiányt mutattak. A központi alrendszer adó- és járulékbevételei az előző év azonos időszakához viszonyítva 8,8 százalékkal magasabban alakultak.
Meghaladták a tavalyi összeget a nyugellátásokra és gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadások is. Február végéig a nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 1922,4 milliárd forintot biztosított a költségvetés, ebből a 13. havi nyugdíj és ellátások 579,3 milliárd forintot, a 14. havi nyugdíj és ellátások egyheti része pedig 144,8 milliárd forintot tett ki.
Februárban egy hónap alatt a központi alrendszer 2139,1 milliárd forint hiánnyal zárt, szemben az előző évi azonos havi 1655,0 milliárd forintos hiánnyal.
