Energia, növekedés, stratégia: ezt üzenték a vállalkozók a VOSZ budapesti fórumán – ezek a legnagyobb kihívások
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Magyarország egyik legjelentősebb munkaadói érdekképviselete, amely minden évben beszámol az előző időszak munkájáról. Az idei fővárosi találkozón a 2026-os évre vonatkozó beszámolót is ismertették, emellett megtartották a szervezet alapszabálya szerint esedékes területi küldöttválasztó gyűlést is. A program részeként vállalkozói fórumot is szerveztek, ahol a résztvevők gazdasági előadásokat hallgathattak meg.
A szervezet alapvetése változatlanul az, hogy politikától független, szakmai érdekképviseletként működjön, amely képes alkalmazkodni a gyorsan változó gazdasági környezethez – mondta Eppel János elnök A VOSZ-stratégia mérlege 2022–2026 és további tervek című előadásában.
Az volt az alapállításunk, hogy nem politikai, hanem szakmai alapon működő érdekképviseleti szervezetként kell jelen lennünk, és a vállalkozói környezet javítására kell koncentrálnunk
– fogalmazott. A VOSZ fejlődéséről szólva hangsúlyozta, hogy az elmúlt évtizedekben országos lefedettségű szervezetté váltak, amelynek egyik legfontosabb eszköze a Széchenyi Kártya Program. Ezt olyan, hosszú távon is működő konstrukciónak nevezte, amely érdemben segítette a hazai vállalkozások finanszírozását.
A Széchenyi Kártya Program az elmúlt közel húsz évben bizonyította, hogy stabil és hatékony eszköze a vállalkozásfejlesztésnek
– emelte ki. A 2022–2026-os stratégia kapcsán elmondta, hogy nem egyéni döntésként, hanem csapatmunkában dolgozták ki, és alapját olyan értékek adják, mint a függetlenség, az együttműködés, a szakmaiság és a stabil működés.
A stratégia három fő pillérre épül:
- az érdekképviselet erősítése,
- a társadalmi szerepvállalás növelése,
- valamint a szolgáltatások és vállalkozásfejlesztési programok bővítése.
Eppel János szerint az érdekképviselet továbbra is a szervezet „legláthatatlanabb, mégis legfontosabb” tevékenysége, hiszen eredményei gyakran közvetetten jelennek meg a vállalkozások működésében.
A kulcs a szolgáltatások fejlesztésében rejlik
A következő időszak egyik kulcsterületeként a szolgáltatások fejlesztését nevezte meg. Mint mondta, a VOSZ célja, hogy ne csak érdekképviseletet, hanem kézzelfogható, napi szinten hasznos támogatást nyújtson a vállalkozásoknak.
„Egy erős központi szervezet mellett legalább ilyen erős helyi jelenlétre van szükség, mert a vállalkozások problémái helyben jelennek meg, és ott is kell rájuk válaszokat adni” – hangsúlyozta.
A jövő kihívásai között kiemelte a digitalizációt és a gyorsan változó gazdasági környezethez való alkalmazkodást, ugyanakkor hangsúlyozta: a VOSZ nem minden területen akar jelen lenni, hanem ott, ahol valódi értéket tud adni a vállalkozásoknak.
A célunk az, hogy ott segítsünk, ahol a vállalkozásoknak valóban szükségük van rá: finanszírozásban, képviseletben és működési támogatásban
– mondta. Előadása végén arra is kitért, hogy a gazdasági döntések nem kizárólag racionális alapon születnek, hanem a vállalkozói hangulat és várakozások is fontos szerepet játszanak, ezért ezek folyamatos mérése és közvetítése is a szervezet feladata.
„Nemcsak számok vannak, hanem hangulatok is – és ezek legalább annyira meghatározzák a gazdasági folyamatokat” – emelte ki.
A VOSZ stratégiájának végrehajtásáról szólva hangsúlyozta, hogy az elmúlt években tudatosan erősítették a kommunikációt és a jelenlétet: több rendezvény, új eszközök és intenzívebb kapcsolattartás segíti a szervezet láthatóságát és hatékonyságát.
A nemzetközi környezet kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a világgazdaság egyre inkább blokkosodik, miközben Európa versenyképessége több területen gyengült, különösen a high-tech szektorokban és az innovációban.
„Az innováció, a technológiai fejlesztések és a szabadalmak területén hosszabb távú, 5-10 éves lemaradások is kialakulhatnak” – fogalmazott. Hozzátette: ebben a környezetben a gazdaságpolitika mozgástere kulcsfontosságú, ugyanakkor a vállalkozások számára a legnagyobb kihívást továbbra is a kiszámítható működési környezet jelenti.
A jövőre nézve a VOSZ céljaként azt jelölte meg, hogy a már elindított programokat és szolgáltatásokat tovább bővítsék, különösen
- a vállalkozásfejlesztés
- és a gyakorlati támogatás
területén. Előadását azzal zárta, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a bizalom és a vállalkozói hangulat legalább annyira meghatározó tényező, mint a konkrét gazdasági mutatók.
A GDP-t elsősorban a fogyasztás tartotta életben
A magyar gazdaság egyik legfontosabb feszültségforrása a bérek és a termelékenység közötti egyensúly felborulása – fejtette ki Pest vármegye gazdasági elemzésében Kozák Ákos, a VOSZ társelnöke, az Egyensúly Intézet gazdaságkutatási igazgatója. Mint mondta, 2019 óta a reálbérek mintegy 24 százalékkal emelkedtek, miközben a termelékenység mindössze 4 százalékkal nőtt, ami tartós költségnyomást helyez a vállalatokra.
„Ez a különbség nem marad következmények nélkül: részben a minimálbér-emelések miatt emelkedő bérköltségek inflációs nyomást generálnak, miközben a gazdaság strukturális problémája továbbra is a gyenge termelékenység” – fogalmazott.
A gazdasági növekedés szerkezetéről szólva kiemelte, hogy az elmúlt időszakban a GDP-t elsősorban a fogyasztás tartotta életben. 2024-ben és 2025-ben a háztartások költése volt a növekedés fő motorja, miközben az ipar gyengélkedése
- az export visszaesését eredményezte,
- a beruházások pedig tovább csökkentek.
„Ez egy egyensúlytalanságot hordozó növekedési pálya: ha a fogyasztás húz, de nincs mögötte megfelelő termelékenységi és beruházási teljesítmény, akkor ez középtávon korlátokba ütközik” – mondta.
Erősíteni kell a termelékenységet
A fiskális folyamatokra térve Kozák Ákos rámutatott, hogy a költségvetési kiigazítás már látható, különösen az elsődleges egyenleg alakulásában. Ez a mutató – amely a kamatkiadások nélküli költségvetési egyenleget méri – szerinte jól jelzi a gazdaságpolitika mozgásterét.
A kamatkiadásokat rövid távon a kormányzat csak korlátozottan tudja befolyásolni, ezért érdemes az elsődleges egyenleget figyelni, mert az mutatja meg, hogy a fiskális politika ténylegesen milyen irányba mozdul
– emelte ki. Összegzésként úgy fogalmazott, hogy a magyar gazdaság előtt álló legnagyobb kihívás a növekedési szerkezet kiegyensúlyozása: a fogyasztásvezérelt modell helyett a termelékenység, a beruházások és az export erősítésére lenne szükség.
„A kulcskérdés az, hogy sikerül-e a jelenlegi alkalmazkodási folyamatot egy fenntarthatóbb növekedési pályára állítani” – zárta előadását.
A zöldenergia előnyt jelent a vállalkozásoknak
Ezt követően ismertette Gyalog Zsolt, a VOSZ Energetikai Szekciójának elnöke a szövetség új energetikai stratégiáját. Előadásában az energiakérdést helyezte a vállalkozói alkalmazkodás középpontjába. Hangsúlyozta, hogy a külső gazdasági környezet – különösen az energiaárak és szabályozási feltételek – csak korlátozottan befolyásolhatók, ezért a cégeknek belső megoldásokkal kell reagálniuk.
Kiemelte, hogy egyre nagyobb szerepet kapnak az energiaközösségek és az együttműködésen alapuló modellek, amelyek révén a vállalkozások akár fogyasztásuk jelentős részét – bizonyos esetekben több mint felét – zöldenergiával tudják fedezni. Ez nemcsak költségoldalon jelent előnyt, hanem a hosszabb távú versenyképességet is erősíti.
„Nemcsak a nagyvállalatoknál, hanem már a kisebb cégek szintjén is megjelenik az igény az energiafüggetlenségre és a közös megoldásokra” – utalt a folyamat szélesedésére.
Rég voltak ilyen optimisták a vállalkozások, mint ebben a negyedévben – az inflációtól már nem félnek, de van, amitől igen
Évek óta nem látott optimizmus jellemzi a hazai vállalkozásokat: a VOSZ barométere 54 százalékra emelkedett 2026 első negyedévében, ismét az optimista tartományba kerülve. A javulást főként az üzleti hangulat és a beruházási szándékok erősödése hajtja, miközben a csökkenő vásárlóerő és a gazdasági bizonytalanság továbbra is nagy kihívás. Kiderült az is, hogy felvette-e már a vállalkozásokkal a kapcsolatot a leendő kormány.
