Megúszta a fagyot a magyar cseresznye, de a szép szemű gyümölcsért idén is mélyen a zsebünkbe kell nyúlni

A tavalyi súlyos fagykárok után idén némileg kedvezőbb képet mutat a magyar cseresznyeszezon: a tavaszi fagyok ezúttal nem vitték el tömegesen a termést. A vásárlók így július elejéig találkozhatnak friss hazai cseresznyével a piacokon, de az árak között hatalmas lehet a különbség: a kisebb szemű cseresznye jóval olcsóbb, a nagy, ropogós, válogatott cseresznye viszont továbbra is prémiumterméknek számít.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) piaci körképe szerint idén közepes cseresznyetermés várható Magyarországon. A szakmai becslések alapján 6-8 ezer tonna gyümölcs kerülhet piacra, ami lényegesen jobb eredmény lenne a tavalyi 2-3 ezer tonnás termésnél. A jó évjáratok 10-12 ezer tonnás szintjétől ugyanakkor az idei szezon is elmaradhat.

A kedvezőbb helyzet fő oka, hogy a cseresznyeültetvények jelentős része az idén kevésbé fagykárosodott térségekben található. A korai fajtáknál ugyan több helyen volt terméskiesés, a késői fajták esetében viszont a szakemberek a közepesnél nagyobb mennyiséget sem tartják kizártnak. A szezon május 20–25. körül indult, a kései fajták pedig várhatóan július elejéig biztosítanak hazai kínálatot.

A cseresznye is megsínylette az aszályt

A fagy helyett idén inkább az aszály okoz gondot, különösen az öntözetlen ültetvényekben. A kevés csapadék miatt sok helyen kisebb maradt a gyümölcs, miközben a piac kifejezetten a nagyobb, 28 milliméter feletti, de még inkább a 32 millimétert meghaladó szemeket keresi. Ez azért fontos, mert a méret közvetlenül megjelenik az árban is: a kisebb, kevésbé látványos cseresznyét jóval nehezebb jó áron eladni.

A vásárlók ezt a piacokon is érezhetik. A friss piaci adatok alapján a kisebb, másodosztályú cseresznye már jóval alacsonyabb áron is megjelenhet, míg az első osztályú, szebb gyümölcsért jelentősen többet kell fizetni. A nagy, válogatott, extra méretű cseresznye a legdrágább kategóriába tartozik: a nagybani piacon is akár több ezer forintos kilogrammonkénti árat érhet el, a fogyasztói piacokon és zöldségeseknél pedig a prémium minőség ára könnyen 3000–4500 forint közé kerülhet – derül ki az Agrárközgazdasági Kutatóintézet adataiból.

Ez azt jelenti, hogy a pultoknál nagyon nagy szórással találkozhatnak a vásárlók. A kisebb, kevésbé tetszetős gyümölcs olcsóbb lehet, de aki nagy, fényes, sötétpiros, ropogós cseresznyét keres, annak idén is mélyen a zsebébe kell nyúlnia. A közvetlen termelői értékesítés és a szedd magad akciók olcsóbb alternatívát jelenthetnek, ezeknél azonban a vásárlónak jellemzően kompromisszumot kell kötnie: vagy utaznia kell érte, vagy saját magának kell leszednie a gyümölcsöt.

Ezekkel a kihívásokkal állnak szemben a termelők

A kínálatban a magyar nemesítésű Carmen, valamint a termelők körében elterjedt Kordia és Regina is fontos szerepet játszik. A vásárlók elsősorban a nagyméretű, fényes, kemény húsú, ropogós cseresznyét keresik. Vagyis nem elég, ha nagyobb a termés: az igazán jó árat a kiváló küllemű és méretű gyümölcs éri el.

A termelők számára a legnagyobb kihívás, hogy a cseresznye rendkívül érzékeny gyümölcs. 

• A májusi-júniusi időjárás döntően befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét. 
• A túl kevés csapadék apróbb gyümölcsöt eredményez, 
• a hirtelen érkező eső viszont repedést okozhat. 
• Ezért egyre nagyobb jelentősége van az öntözött, fagyvédett, jéghálóval és esővédő fóliával ellátott ültetvényeknek.

Ezek az intenzív ültetvények stabilabb árualapot adhatnak, de a beruházási költségük magas. A klímaváltozás miatt ugyanakkor egyre kockázatosabb olyan ültetvényekre alapozni, ahol nincs öntözés, nincs fagyvédelem, és nincs védekezési lehetőség a jég vagy a hirtelen lezúduló csapadék ellen.

Magyarországon Pest vármegye számít a legfontosabb cseresznyetermő térségnek, a teljes termés mintegy negyedét innen adják. Jelentősebb ültetvények vannak még Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Zala, Fejér, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves vármegyében is.

A cseresznye betakarítása különösen munkaigényes. A gyümölcs nem utóérő, ezért csak teljes érettségben lehet szedni, ráadásul egyszerre, rövid idő alatt kell leszedni és piacra vinni. A szüret kézzel történik, így a munkaerőhiány évről évre komoly gondot jelent az ágazatban.