Nagyon nagy dologra készülhetnek Varga Mihályék a Magyar Nemzeti Bankban: megszólaltak az elemzők az inflációról – ebből még kamatvágási hullám is lehet
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Központi Statisztikai Hivatal kedden közzétett adatai szerint májusban a fogyasztói árak mindössze 1,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, miközben a maginfláció is tovább mérséklődött. Az adat nemcsak az elemzői várakozásokat múlta alul, hanem a jegybank korábbi előrejelzéseihez képest is kedvezőbb képet festett az árfolyamatokról. Az inflációs adat után minden adott ahhoz, hogy az MNB júniusban kamatot csökkentsen.
Megvan a mozgástér a kamatcsökkentésre
Molnár Dániel, az MGFÜ vezető elemzője szerint a legfrissebb inflációs adat gyakorlatilag megnyitotta az utat a kamatvágás előtt.
A szakértő emlékeztetett arra, hogy a legutóbbi inflációs jelentés óta megjelent adatok rendre a vártnál alacsonyabb árnyomást mutattak a magyar gazdaságban, ezért a jegybank legfontosabb mandátuma, az árstabilitás szempontjából most rendelkezésre áll a szükséges mozgástér. Mint mondta, meglepetést okozna, ha az MNB még most is kivárna.
Molnár Dániel szerint a piacok már beárazták a júniusi 25 bázispontos kamatcsökkentést, ráadásul a februári kamatdöntés során a jegybanknak sikerült hitelesen kommunikálnia, hogy egyszeri lépésről van szó. Ez a hitelesség azóta is támaszt nyújt a monetáris politikának.
A vezető elemző ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a június utáni kamatpályát továbbra is jelentős bizonytalanság övezi. Az inflációs folyamatok mellett különösen fontos kérdés lesz a kormányzati árszabályozások jövője, illetve az iráni háború energiapiaci hatásainak begyűrűzése. Az MGFÜ alappályája szerint az év végére 5,75 százalékra mérséklődhet a jegybanki alapkamat.
Akár júliusban is folytatódhat a lazítás
Hasonló véleményt fogalmazott meg Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza is. A szakértő szerint júniusban „mindenképpen” 25 bázispontos kamatvágás várható, amelyet az új inflációs jelentés is támogathat, hiszen a jegybank várhatóan lefelé módosítja korábbi inflációs prognózisait.
Regős Gábor ugyanakkor a további hónapokra is nyitva hagyta az ajtót. Mint mondta, nem zárható ki, hogy a júniusi lépést követően akár júliusban is folytatódjon a kamatcsökkentési ciklus, bár ennek mértékét és ütemét jelentős részben az energiaárak alakulása határozza majd meg.
A vezető közgazdász szerint a magyar alapkamat továbbra is magasnak számít a régióban. A román jegybanki kamat ugyan valamivel magasabb, de
- a cseh
- és a lengyel
kamatszintek jóval alacsonyabbak, miközben Magyarország kockázati megítélése az elmúlt hónapokban látványosan javult.
A szakértő szerint ez a változás már a hosszú lejáratú állampapírhozamok csökkenésében is megmutatkozik.
Akár nagyobb vágásra is lenne tér
A májusi inflációs adat után minden adott ahhoz, hogy az MNB júniusban kamatot csökkentsen – mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.
A szakértő rámutatott, hogy a forint március óta mintegy 10 százalékkal erősödött, miközben a hosszú hozamok közel 200 bázisponttal estek vissza. Ez a kombináció rendkívül ritka helyzetet teremtett, és jelentősen növelte a jegybank mozgásterét. Virovácz Péter szerint a piac ugyan 25 bázispontos kamatcsökkentésre számít, de akár ennél nagyobb lépésre is lenne lehetőség.
„Az MNB-nek akár 50 bázispontos kamatvágásra is lenne tere és indoka” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a jegybank várhatóan inkább az óvatosabb utat választja.
A vezető elemző úgy látja, Magyarország jelenleg szinte egyedülálló helyzetben van a régióban. Romániában továbbra is két számjegyű – 10,7 százalékos – inflációval küzdenek, ezért ott szóba sem kerülhet a lazítás. Lengyelországban és Csehországban pedig jóval kisebb a mozgástér, miközben a magyar gazdaságban egyszerre csökkent az infláció, erősödött a forint és mérséklődtek a hozamok.
Eltérő vélemények az EKB következő lépéséről
A szakértők között elsősorban az Európai Központi Bank (EKB) várható politikájának megítélésében mutatkoztak árnyalatnyi különbségek.
Molnár Dániel és Regős Gábor egyaránt arra hívták fel a figyelmet, hogy az eurózónában az infláció ismét emelkedő pályára került, amit részben az iráni háború nyomán megugró energiaárak magyaráznak. Emiatt szerintük
az EKB kénytelen lehet a korábban vártnál szigorúbb hangnemet megütni.
Virovácz Péter ugyanakkor úgy véli, a jelenlegi helyzet nem hasonlítható a 2022-es inflációs sokkhoz. Szerinte az energiaár-emelkedés önmagában nem kezelhető kamatemeléssel, ezért kérdéses, hogy a szigorúbb monetáris politika valóban indokolt-e.
Abban azonban mindhárom elemző egyetértett, hogy
a magyar jegybank számára jelenleg sokkal kedvezőbbek a feltételek, mint néhány hónappal ezelőtt voltak.
A kedvező inflációs adat, az erős forint és a javuló befektetői megítélés együttesen olyan mozgásteret teremtett, amelynek alapján a piac már szinte kész tényként kezeli a júniusi kamatcsökkentést.
