Kiterjesztett visegrádi együttműködés és jószomszédi viszony Ukrajnával: ezt ígéri Magyar Péter
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKomoly téttel zajlott a Magyar Péter miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke közötti tárgyalás. A megbeszélést követő közös sajtótájékoztatón a két vezető nem csupán az uniós források sorsáról számolt be, egyéb témákat is érintettek, még a visegrádi együttműködés is szóba került.
A magyar kormányfő elárult néhány, eddig a választók számára ismeretlen részletet a korábbi varsói látogatásával kapcsolatban, amelynek, úgy tűnik, stratégiai következményei is lehetnek.
Újra összeülnek a visegrádi négyek
A visegrádi együttműködés a rendszerváltozást követően jött létre Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország között, és erős befolyást szerzett az Európai Unióban a négy állam 2004-es csatlakozását követően. Az utóbbi években azonban a megváltozott geopolitikai helyzet, valamint a közös célok hiánya miatt a kooperáció fellazult, ám most úgy tűnik, Magyar Péter életet lehelne a formációba, ám kérdés milyen érdek mentén.
Készen állunk a V4 újjáélesztésére. Dolgozni fogunk azon, hogy június végén csúcstalálkozót szervezhessünk Budapesten
− nyilatkozta korábban Magyar Péter, aki a mai brüsszeli sajtótájékoztatóján már arról számolt be, hogy
június 23-án Budapesten üdvözölheti a szlovák, a cseh és a lengyel miniszterelnököt.
A magyar kormányfő arról is beszámolt, hogy az elmúlt hetekben több szomszédos országban, így Ausztriában és Lengyelországban is járt, mivel a vitás kérdések ellenére fontosnak tartja a diplomáciai kapcsolatok ápolását. Magyar Péter a varsói útjának néhány kulisszatitkát is elárulta:
Megállapodtunk Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel a V4-ek megerősítéséről, esetlegesen kiterjesztéséről
− hangzott el a sejtelmes bejelentés, arra azonban nem derült fény, hogy milyen formájú, illetve milyen irányú lenne a bővítés, viszont mielőtt rátért volna a visegrádi együttműködés kérdésére arról beszélt, hogy
ideje van új fejezetet nyitni a magyar–ukrán kapcsolatokban.
Magyar–ukrán kapcsolatok
Marta Kos, az Európai Unió bővítésért felelős biztosa a Financial Timesnak adott interjújában úgy fogalmazott, hogy az új magyar kormány jóval nyitottabb hozzáállást mutat Ukrajna, uniós csatlakozását illetően, így akár
már júniusban megnyílhatnak az első tárgyalási fejezetek.
Magyar Péter szerint az uniós források feloldása, illetve Ukrajna csatlakozásának támogatása között nincs semmiféle összefüggés, de a kormány igyekszik jószomszédi viszonyt kialakítani Ukrajnával is, aminek feltételei vannak:
Garanciát szeretnénk kapni arra, hogy a 100 ezer Ukrajnában élő magyar állampolgár, 10-15 év után, újra használhatja az anyanyelvét (...). Van 11 pontunk, ami nem ismeretlen az ukrán fél számára. Itt jellemzően oktatási, kulturális és nyelvi jogokról van szó. Mi ennek a teljesítését várjuk el az ukrán féltől
− ismertette álláspontját a kormányfő.
A 11 pontos listát még 2024-ben terjesztette elő Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, aki következetesen ragaszkodott a magyar kisebbségek jogaihoz, melyeket az ukrán vezetés 2015-ben vont meg tőlük.
A tárgyalások technikai szinten nagyon biztatóak, és több megbeszélést is tartottak már, a kapcsolat pedig folyamatos – ismertette az aktuális helyzetet Magyar Péter, majd arról is beszélt, hogy hamarosan létrejöhet egy hivatalos találkozó a magyar és az ukrán külügyminiszter között, akik egyébként néhány napja Helsingborgban, a NATO-tagállamok külügyminiszteri találkozóján személyesen egyeztettek.
A megbeszélés nem hozott áttörést, a felek csupán abban állapodtak meg, hogy folytatják a párbeszédet és konstruktív megoldásokat keresnek, így az Orbán Viktor kormánya által megindított folyamatban érdemi előrelépés egyelőre nem történt.
