Szinte hihetetlen: az Egyesült Államok egy iráni csempészmódszert alkalmaz, hogy olajat juttasson ki a Perzsa-öbölből
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Reuters információi szerint a Hormuzi-szoros peremén zajló művelet olyan ingajáratszerű technikát alkalmaz, amely bevett módszernek számít a szankciók megkerülésére. Az olajátrakásoknak két konkrét helyszíne ismert: az egyik az Egyesült Arab Emírségekben Fudzseira partjainál, a másik pedig az ománi Szohár kikötőjénél található.
Az operáció május elején kezdődött, a műholdfelvételek szerint pedig legalább 92 hajó vett részt az átrakodásokban, amelyek a Reuters értesülései szerint még június 11-én is folytak 17 tankerpár között.
Rizikós olajcsempészet
Négy, neve elhallgatását kérő forrás szerint a műveletben vett részt az az amerikai Apache helikopter is, amelyet június 9-én iráni találat ért, és elvesztése amerikai megtorló csapásokat váltott ki. Jelenleg még nem tisztázott, hogy a gép pontosan milyen szerepet játszott az operációban, azonban június 9-én, amikor az említett incidens történt, hat hajópár végzett átrakodást Szohár kikötőjéhez közel.
Egy amerikai tisztviselő újságírók kérdésére közölte, hogy az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának (CENTCOM) erői nem vesznek részt az olajátrakodási műveletekben, ám a sérült helikopter legénységét amerikai tisztviselők szerint egy drónhajó mentette ki.
Az ügyet feltáró újságírók az iráni kormányt is kérdezték az üggyel kapcsolatban, azonban a megkeresésre nem érkezett válasz. Ettől függetlenül annyi bizonyos, hogy a helyszínek közel esnek azokhoz a határvonalakhoz, amelyeket a Hormuzi-szoros felügyeletére létrehozott új iráni hatóság jelölt ki. A Reuters szerint azok a hajók, amelyek nem tesznek eleget Teherán utasításainak drón- és rakétatámadások kockázatával számolhatnak.
Miért volt szükség a hadműveletekre?
A titkos olajátrakodásokra azért volt szükség, mert a Hormuzi-szoros blokádja miatt szinte teljesen leállt az Öböl-menti országok energiaexportja, ami negatív hatást gyakorolt a piacokra és a történelem legnagyobb energiaválságához vezetett és infláció felhajtó hatása minden ágazatba begyűrűzött.
Donald Trump korábban azt közölte, hogy az amerikai hadsereg a Teheránnal kötött keretmegállapodás alapján feloldja az iráni kikötők blokádját, így hamarosan ismét megnyílhat a kereskedelmi útvonal. A Reuters közlése szerint míg az amerikai elnök péntekre irányozta elő a Hormuzi-szoros megnyitását, addig Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az azonnali újranyitását sürgeti.
A nyíltan hozzáférhető hajózási adatok szerint hétfőn reggel keleti irányban az indiai Petronet LNG-tankere már áthaladt a szoroson, ám elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy a kulcskérdés sokkal inkább az, hogy mikor indulhat újra a kitermelés a térségben:
Bizonytalan, mennyi időbe telik, mire a termelés helyreáll. Katar gáztermelő létesítményei és infrastruktúrája súlyos károkat szenvedett, így a javítások hosszú időbe telhetnek
− nyilatkozta a Reuters munkatársának Thina Margrethe Saltvedt, a Nordea vezető elemzője.
Mi várható?
A háborúban álló felek között a párbeszéd ugyan aktívan zajlik, a szoros megnyitása pedig áttörésként értelmezhető, azonban az amerikai fél továbbra is válaszokat követel bizonyos kérdésekben:
- Rendezni kell az iráni ballisztikus rakéta- és atomprogram sorsát,
- valamint Teherán proxy milíciáinak (például Hamász, Hezbollah) helyzetét.
A helyzettel kapcsolatban Lindsey Graham republikánus szenátor, Irán egyik legnagyobb kritikusa is aggodalmát fejezte ki:
Némileg aggaszt, hogy Irán láthatóan másként értelmezi a megállapodást, mint ahogyan azt az amerikai tárgyalódelegáció teszi.
Ennél is nagyobb bizonytalanságot jelenthet az izraeli álláspont, mivel Benjamin Netanjahu láthatóan kételkedik abban, hogy Washington képes lesz olyan egyezséget kötni Iránnal, amely Izrael számára is elfogadható lenne. Mindeközben az Egyesült Államok és Tel Aviv között is megnövekedett a feszültség, mivel Izrael libanoni hadműveletei veszélybe sodorták a béketárgyalásokat.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a Hormuzi-szoros újranyitásának technikai és jogi részletei – amelyek az amerikai-iráni megállapodás központi elemét képezik – még mindig nem véglegesek − hívta fel a figyelmet a részletekre Nate Swanson, az Atlantic Council vezető kutatója, aki szerint a forgalom biztosan növekedni fog, de a béke továbbra is törékeny.
