BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Szorongató kamatok és jelzáloghitelek az eurózónában – mutatjuk kik járnak a legjobban

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Jelentős különbségek vannak az euróövezet országai között a lakáshitelek kamatainál. Máltán, Horvátországban és Szlovákiában egy jelzáloghitel 3 százalék körüli vagy annál alacsonyabb kamattal érhető el, addig a balti államokban egyes konstrukciók esetében az 5 százalékot is megközelíti a hitelköltség. De mitől vannak ilyen jelentős különbségek?

Az Európai Központi Bank 2026. áprilisig rendelkezésre álló adatai szerint a balti hitelfelvevők valamivel több mint kétszer annyit fizetnek lakáshitelért, mint például a máltai háztartások. Aki ma Lettországban vesz fel lakáshitelt, számára a bank 4,18 százalékos kamatot számol fel. Ugyanez Máltán csak 2,08 százalékba kerül - írja az Euronews. Jelzáloghitel körkép, megdöbbentő különbségekkel. 

jelzáloghitel, Budapest,,Hungary,-,Feb,6,,2023:,Construction,Workers,Wearing,Safety
                                  Az eurózóna országaiban nagy különbségek vannak a jelzáloghitel szerződések kamataiban/Fotó: csikiphoto / Shutterstock

Az euróövezet országai között jelentős különbségek vannak a lakáshitelek kamatai terén. Az Európai Központi Bank adatai alapján a legalacsonyabb jelzálogkamatokat 2025 végén és 2026 elején olyan országokban lehetett találni, mint 

  • Málta 2,08  százalék,
  • Bulgária 2,45 százalék,
  • Spanyolország 2,8 százalék, 
  • Portugália 2,85 százalék,
  • Horvátország 2,95 százalék,
  • Szlovákia 2,99 százalék.

 

Itt a legdrágább a jelzáloghitel

A  cikk kiemelte: a legmagasabb kamatok a balti államokban, különösen 

  • Lettországban
  • Észtországban voltak jellemzőek, ahol a hitelfelvevők 4–5 százalék körüli kamatszintekkel szembesültek.

A különbségek egyik fő oka az, hogy az egyes országokban eltérő arányban vannak jelen a fix és a változó kamatozású hitelek. A balti államokban a változó kamatozású konstrukciók dominálnak, ezért az Európai Központi Bank kamatpolitikájának változásai gyorsabban begyűrűznek a lakossági hitelpiacra. A dél-európai és közép-európai országok egy részében ezzel szemben elterjedtebbek a hosszabb időre rögzített kamatozású hitelek, amelyek nagyobb kiszámíthatóságot biztosítanak az adósok számára.

Az euróövezeti átlagos lakáshitelkamat nagyjából 3 százalék körül mozgott, de országonként akár két százalékpontot meghaladó eltérések is előfordultak.

 

Súlyos különbség a törlesztőrészletek között

A háztartások számára ezek a kamatkülönbségek jókora eltérést jelentenek a havi törlesztőrészletekben. Egy 200 ezer eurós, 20 évre felvett jelzáloghitel 

  • Máltán, az átlagos 2,08 százalékos kamattal számolva, nagyjából havi 1019 eurós törlesztést jelent. 
  • Ugyanez a hitel Lettországban, 4,18 százalékos kamattal, körülbelül havi 1231 euróba kerül, vagyis havonta több mint 200 euróval többe.

A futamidő végéig a lett adós így csaknem 295 ezer eurót fizetne vissza, szemben a máltai mintegy 245 ezer euróval. A különbség nagyjából 50 800 eurónyi plusz kamatteher ugyanarra az összegre, ugyanabban a pénznemben felvett hitel esetén.

A cikk rámutat arra, hogy ugyan az EKB kamatcsökkentései általánosságban mérsékelték a hitelköltségeket, a nemzeti sajátosságok, a bankrendszerek szerkezete és a hitelpiaci gyakorlatok továbbra is jelentősen befolyásolják a háztartások finanszírozási költségeit az euróövezeten belül.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.