Darázsfészekbe nyúlt Magyar Péter – háborog az egész agrárvilág
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMiközben a kormány a külföldi munkaerő visszaszorításáról beszél, az agrárágazat szereplői szerint a valóság jóval keményebb: vendégmunkások nélkül egyes gazdaságok működése is veszélybe kerülhet. Most a Tej Terméktanács szólalt meg, jelezve, a tejtermelők és -feldolgozók nem kényelmi okból alkalmaznak harmadik országbeli dolgozókat, hanem azért, mert a hiányzó munkaerőt hazai forrásból nem tudják pótolni. A baromfisok és a zöldség-gyümölcs termelők után, újabb ágazat jelezte, hogy súlyos következményei lehetnek a kormány vendégmunkásstop politikájának.
A Tej Terméktanács közleménye szerint több vállalkozás is komoly aggodalommal fordult hozzájuk, mert attól tartanak, hogy elveszíthetik a termelésben és a tejfeldolgozásban kulcsfontosságú, gyakorlott dolgozóikat. A szervezet szerint ezeknek a munkavállalóknak a pótlása sem magyar, sem más külföldi forrásból nem biztosított.
Mint látható, a kormány politikai jelszavakkal nyúl bele egy olyan munkaerőpiaci helyzetbe, amelyet a gazdaság szereplői naponta a saját bőrükön éreznek. A terméktanács szerint az állattenyésztésben, különösen a tejtermelésben évek óta rendkívül feszült a munkaerőhelyzet. Az állatgondozás és a fejés 365 napos, hétvégéket és ünnepnapokat nem ismerő, jelentős fizikai megterheléssel járó munka. A gazdaságok szerint ezekre a pozíciókra tartósan alig lehet megfelelő számú és felkészültségű hazai munkavállalót találni.
Vendégmunkásstop: kampányígéret volt
A vita középpontjában a Tisza-kormány június elején bejelentett intézkedése áll, amely megszüntette a munkaerő-kölcsönző cégek által alkalmazott gyorsított eljárást
- a Fülöp-szigetekről,
- Grúziából és
- Örményországból érkező munkavállalók esetében.
A kormány indoklása szerint a cél a hazai foglalkoztatás védelme és annak megakadályozása, hogy a külföldi munkaerő lefelé nyomja a béreket, pedig ez a választási kampányban elhangzott ígérethez képest, miszerint azonnal kitiltják az összes vendégmunkást, még sokkal visszafogottabb. A visszafogottságot pedig nyilván az indokolta, hogy már a témafelvetés idején erős visszajelzéseket kaptak a piacról az ötlet tarthatatlanságáról.
A Tej Terméktanács közleménye szerint egyáltalán nem arról van szó, hogy a külföldi dolgozók kiszorítanák a magyar munkavállalókat. Éppen ellenkezőleg: azokat a munkaköröket töltik be, amelyekre a hazai munkaerőpiacon nincs elég jelentkező. A folyamatos munkarend, a hajnali és késő esti műszakok, a hétvégi és ünnepnapi munkavégzés, valamint a szélsőséges időjárási körülmények között végzett fizikai munka egyre kevésbé vonzó a magyar munkavállalók számára.
A tejágazat egyébként is súlyos gondokkal küzd
A probléma nem új keletű. A tejtermelő gazdaságokat évtizedek óta sújtja más ágazatok munkaerő-elszívó hatása, valamint az, hogy sok magyar munkavállaló külföldön keres megélhetést. A gazdaságok folyamatosan hirdetnek állásokat, ezek azonban gyakran betöltetlenül maradnak. A termelők tapasztalatai szerint még magasabb bérek mellett sem áll rendelkezésre elegendő, elkötelezett hazai munkaerő.
Ebben a helyzetben különösen kockázatos, ha a kormány egyik napról a másikra politikai alapon szigorítja a külföldi munkavállalók foglalkoztatását. A tejtermelők egy része ugyan technológiai fejlesztésekkel, automatizációval és robotizációval próbál alkalmazkodni, de ez nem minden gazdaság számára reális megoldás. Sok telepen a működés fenntartásának egyetlen életszerű lehetősége továbbra is a külföldi munkaerő alkalmazása.
A Tej Terméktanács szerint a jelenleg foglalkoztatott harmadik országbeli dolgozók már betanultak, alkalmazkodtak a hazai környezethez, és sok esetben beilleszkedtek a helyi közösségekbe is. Különösen az indiai munkavállalókról érkeztek pozitív visszajelzések: sokan mezőgazdasági előképzettséggel jönnek, megbízhatóan dolgoznak, és jelentősen csökkentik a fluktuációt.
A legnagyobb veszélyt éppen az jelenti, hogy a tartózkodási engedélyek lejártával olyan dolgozókat kellene elengedni, akik már bizonyítottak, többéves tapasztalattal rendelkeznek, és a termelés stabilitását biztosítják. Ez nemcsak munkaerőpiaci, hanem ellátásbiztonsági kérdés is: ha nincs, aki fejjen, gondozza az állatokat, működtesse a telepeket vagy dolgozzon a feldolgozókban, annak előbb-utóbb a termelésben is nyoma lesz.
A szervezet szerint a vendégmunkások hazaküldése tovább ronthatja az ágazat amúgy is gyenge hatékonysági mutatóit. Számos munkakör ellátatlan maradhat, ami telepbezárásokhoz, állománycsökkentéshez és a termelés visszaeséséhez vezethet. A tejfeldolgozó iparban hasonló a helyzet: a harmadik országbeli munkavállalók döntően olyan pozíciókat töltenek be, amelyek a magyar munkaerőpiacon tartósan hiányszakmának számítanak.
Versenyhátrányba hozzák a magyar tejipart
A kormányzati szigorítás így könnyen oda vezethet, hogy a magyar tejágazat saját régiós versenytársaival szemben kerül hátrányba. A Tej Terméktanács szerint a környező országokban nem ismert olyan szabályozás, amely hasonló mértékben korlátozná a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazását. Ha Magyarország szigorít, miközben a versenytársak nem, akkor a döntés végső soron nem a magyar munkavállalókat védi, hanem a magyar vállalkozások versenyképességét gyengíti.
A tejágazat szereplői azt is hangsúlyozzák, hogy a problémákat nem most jelezték először. A Tej Terméktanács már 2025-ben, majd az elmúlt hetekben is részletes tájékoztatást adott a kormányzatnak a kialakult helyzetről és a szükséges intézkedésekről. A jelek szerint azonban a szakmai érvek egyelőre háttérbe szorultak a politikai kommunikáció mögött. Amennyiben a Tisza-kormány nem hajlandó különbséget tenni az ellenőrizetlen munkaerő-behozatal és az ágazati működéshez nélkülözhetetlen, legálisan foglalkoztatott, betanított dolgozók között, úgy a vendégmunkásstop ára végül a magyar tejtermelők, a -feldolgozók és akár a fogyasztók asztalán landolhat.
