Vendégmunkás-stop: itt üthet a legnagyobbat a külföldi munkaerő elzárása

Új szakaszba lépett Magyarországon a vendégmunkások foglalkoztatásának szabályozása, miután egy június 5-én megjelent kormányrendelet másnap már életbe is lépett. Már az első értékelések szerint sem marad következmények nélkül, hogy a Tisza-kormány egyik pillanatról a másikra kitiltotta három ország vendégmunkásait Magyarországról, az úgynevezett vendégmunkás-stop rendelettel.

A Tisza-kormány szigorította a vendégmunkások magyarországi munkavállalási lehetőségét, első lépésként

• a Fülöp-szigetekről,
• Georgiából
• és Örményországból

nem jöhetnek gyorsított eljárásban vendégmunkások.

Ez a gyakorlatban lezárja azt a csatornát, amelyen keresztül az elmúlt években sok vállalkozás – főként munkaerő-kölcsönzőkön vagy szervezett toborzási rendszereken keresztül – külföldi dolgozókat tudott behozni.

Fontos ugyanakkor, hogy a döntés nem jelent azonnali, általános „kitiltást” minden már itt dolgozó külföldi munkavállalóra. A korábban kiadott engedélyek érvényességük végéig fennmaradnak, a már folyamatban lévő kérelmeket pedig átmeneti szabályok védik. A kormányzati indoklás szerint a cél a vendégmunkások tömeges beáramlásának visszaszorítása és a magyar munkavállalók foglalkoztatásának elősegítése. A munkaadói oldal viszont attól tart, hogy a hirtelen lezárt rendszer több ágazatban nem bérfelhajtó hatást, hanem termelési zavarokat hozhat.

Ezen a területen különösen nagy károkat okozhat a vendégmunkás-stop

Az agráriumban különösen nagy a feszültség, mert a munkaerőhiány nem új jelenség, hanem évek óta az egyik legfontosabb versenyképességi korlát. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, a magyar mezőgazdaság 2025-ben a nemzetgazdasági bruttó hozzáadott érték 2,7 százalékát adta, ami meghaladja az uniós átlagot, miközben a mezőgazdaság kibocsátása 2025-ben már 4,4 ezer milliárd forint fölött járt. Vagyis nem marginális kérdésről van szó: ha az ágazatban nincs elég ember, az nemcsak néhány kertészet vagy feldolgozó üzem gondja, hanem élelmiszerpiaci, beruházási és vidéki foglalkoztatási kérdés is.

A Világgazdaság megkeresésére a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács kiemelte, hogy a munkaerőpiaci versenyképességet nem lehet kiszakítani az európai és nemzetközi környezetből. Álláspontjuk szerint ha Magyarország korlátozza vagy megtiltja a harmadik országbeli munkaerő behozatalát, miközben más uniós országok ezt engedik, akkor a magyar agrár- és élelmiszeripari vállalkozások kerülnek hátrányba az uniós versenytársakkal szemben.

A vendégmunkás nem választás kérdése, kényszer

A szervezet szerint, egy ilyen lépés magyar tulajdonú vállalkozások sokaságát teheti versenyképtelenné, és magyar emberek munkahelyeit is veszélybe sodorhatja. A FruitVeB szerint az ázsiai munkavállalók jelenléte nem választható kényelmi megoldás, hanem kényszer: a hazai munkaerőpiacon egyszerűen nincs elég ember azokra a kétkezi, állandó vagy tartós foglalkoztatást igénylő munkákra, amelyek nélkül a kertészeti és feldolgozóipari termelés nem működik.

A zöldség-gyümölcs ágazatban a külföldi munkaerő jelenleg elsősorban a hajtatott zöldségtermesztésben, a gombatermesztésben, a betakarítás utáni műveletek (post harvest) során és a feldolgozóiparban meghatározó. Ezek nem tipikusan rövid, néhány hetes idénymunkák: sok esetben fél- vagy egy éves, sőt akár folyamatos foglalkoztatásról van szó. A FruitVeB szerint az igény minden érintett területen növekszik.

A szervezet becslése alapján a zöldség-gyümölcs szektorban – a termelést és a feldolgozóipart együtt számolva – jelenleg 2500–3000 fő dolgozhat kétéves munkavállalási vízummal. Ez a teljes ágazati foglalkoztatotti létszámnak mindössze mintegy 2 százaléka, tehát országos arányban elenyésző. A kép azonban vállalati szinten egészen más: azoknál a kevés, de intenzíven külföldi munkaerőre támaszkodó vállalkozásoknál, amelyek főleg hajtatott kertészettel vagy gombatermesztéssel foglalkoznak, a harmadik országbeli dolgozók aránya elérheti vagy meg is haladhatja az 50 százalékot.

A magasabb hozzáadott értéket teremtő cégeknek fájhat a leginkább

Ezért a vendégmunkás-stop hatása nem egyenletesen oszlik el az agráriumban. A gabonatermesztő gazdaságokat kevésbé, a nagy élőmunka-igényű kertészeti, gombaipari, csomagoló- és feldolgozó cégeket viszont közvetlenül érintheti. Éppen azokat a szegmenseket, amelyek magasabb hozzáadott értéket állítanak elő, beruházásokat hajtanak végre, és az élelmiszeripari feldolgozás miatt nemcsak mezőgazdasági, hanem ipari munkahelyeket is fenntartanak.

A FruitVeB arra is figyelmeztet, hogy a KAP Stratégiai Terv keretében megvalósuló fejlesztések után 2027–2028-ban további 1500–2000 fővel nőhetne a zöldség-gyümölcs szektor munkaerőigénye. Hosszabb távon így 5000-6000 főre emelkedhetne az ázsiai munkaerő létszáma az ágazatban. Ha azonban nincs ember a beruházások mögött, akkor a fejlesztések megtérülése is kérdésessé válhat.

Honnan jöttek a vendégmunások?

A zöldség-gyümölcs ágazatba eddig elsősorban a Fülöp-szigetekről, Indiából, Thaiföldről és Mianmarból érkeztek munkavállalók. A mostani szabályozási változás különösen azért okoz bizonytalanságot, mert a vendégmunkás-tartózkodási engedély új kérelmezése megszűnt, miközben a munkaadók egy része már a következő szezonra, illetve a következő beruházási ciklusra tervezett volna külföldi munkaerővel.

A FruitVeB szerint a harmadik országbeli munkavállalók behozatalának megszüntetése több negatív következménnyel járhat: romolhat a működési hatékonyság, csökkenhet a versenyképesség, elakadhatnak a fejlesztések, és éppen a leginkább versenyképes kertészeti szektorok kerülhetnek hátrányba. A szervezet álláspontja szerint az ázsiai munkaerő több magyar munkahelyet tart meg, mint amennyit elfoglal.

A mezőgazdaság munkaerőhiányára eddig is több választ adott az ágazat: gépesítéssel, automatizálással, technológiai fejlesztésekkel és a termelési szerkezet átalakításával próbált alkalmazkodni. Van azonban egy határ, ahol a technológia nem tudja teljesen kiváltani az emberi munkát. A hajtatott zöldségtermesztésben, a gombatermesztésben, a válogatásban, csomagolásban és feldolgozásban továbbra is nagy szükség van megbízható, tartósan rendelkezésre álló fizikai munkaerőre.

A vendégmunkás-stop így rövid távon nem feltétlenül a teljes agráriumot hozza nehezebb helyzetbe, hanem annak leginkább élőmunka-igényesebb, legérzékenyebb pontjait találhatja el. Középtávon viszont ennél szélesebb hatása lehet: amennyiben a kertészetek és feldolgozók nem tudják biztosítani a termeléshez szükséges munkaerőt, az visszafoghatja a beruházásokat, csökkentheti a hazai alapanyag-termelést, és növelheti az importkitettséget.

Egyébként a magyarországi munkaerőpiac 0,6 százalékát adják az Európán kívüli munkavállalók, és alapvetően keresztény környezetből érkeznek.