Élesedik az uniós irányelv: ki a nitrogénnel és a foszforral a szennyvízből!
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz elmúlt időszakban több jelentős szabályozási változás lépett hatályba, amelyekhez a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak (MEKH), valamint a magyar víziközmű-ágazatnak is alkalmazkodniuk kellett – erről Juhász Edit, a hivatal elnöke beszélt az egri víziközmű-konferencián. Ilyen változás volt gördülő fejlesztési tervek szolgáltatói szintű aggregálása és a fejlesztések megvalósulását bemutató jelentések készítése.
Bevált a fenntartási keret rendszere
A MEKH elnöke a tarifareform eredményei közül kiemelte, hogy a szolgáltatóknak bevételeik jogszabályban meghatározott hányadát kötelezően az infrastruktúra működtetésére, karbantartására, fejlesztésére kell fordítaniuk.
Tavaly érdemben javult a fenntartási keret felhasználásának hatékonysága.
A keret összesített, tárgyévi felhasználási aránya 2024-ről 2025-re 66 százalékról 90 százalékra emelkedett, elsősorban a fejlesztési célú felhasználás növekedése miatt. Az utóbbi aránya 19 százalékról 37 százalékra nőtt. Jelentősen csökkent a tárgyévben fel nem használt források aránya is, ami a hivatal elnöke szerint azt mutatja, hogy a szolgáltatók a keretet hatékonyabban építették be a gazdálkodásukba és a fejlesztési terveikbe.
A hivatal mindent lát
Juhász Edit kiemelte, hogy a gördülő fejlesztési tervek egységesített adattartalmának bevezetése és az adatkezelési technológia megújítása révén a hivatal részletesebb és pontosabb elemzéseket készíthet a fejlesztési igényekről és a végrehajtott fejlesztésekről. Az előzetes adatok alapján az ivóvíz-szolgáltatásban tervezett beruházások legnagyobb része a vízelosztó hálózatok fejlesztésére irányul, ami egyszerre szolgálja a vízveszteség csökkentését, az ellátásbiztonság növelését és a gazdaságos működést. A szennyvízágazatban tervezett beruházások döntő része is rövid távon közvetlenül a hálózati infrastruktúra fejlesztését célozza.
Készülni kell az uniós szennyvízirányelvre
A szennyvízágazat előtt az új európai uniós települési szennyvízirányelv végrehajtásából fakadóan hosszú távú kötelezettségek állnak. Ezek közé tartozik
- a települési gyűjtőrendszerek kiterjesztése,
- a biológiailag lebomló szerves anyagok, a nitrogén és a foszfor eltávolítására vonatkozó követelmények teljesítése,
- majd a negyedik tisztítási szint fokozatos bevezetése.
Ugyancsak fontos követelmények élesednek majd a települési szennyvíztisztító telepek és gyűjtőrendszerek esetében a megújuló energia felhasználásával és előállításával kapcsolatban. A vállalatoknak négyévenkénti energetikai audittal is alá kell támasztaniuk energiagazdálkodásuk megfelelőségét.
Hamarosan kiszámolják az új víziközmű-tarifákat
A következő időszak kiemelt feladata a jövő évi árelőkészítés. A 2027-es szolgáltatási díjakra vonatkozó javaslatát a MEKH 2026. október 15-ig küldi meg a víziközmű-szolgáltatásért felelős miniszternek.
Megcsappant a szolgáltatók száma
A 2011-es víziközmű-törvény végrehajtása előtt az országban 373 víziközmű-szolgáltató működött eltérő gazdasági-pénzügyi háttérrel és díjakkal, különböző szolgáltatási színvonalon. A szolgáltatók száma az ágazat 2012-ben indult integrációja során 2025-re 35-re esett. A szolgáltatók a megváltozott szabályozási környezetben a szükséges engedélyek és üzemeltetési szerződéseik alapján hozzávetőleg azonos szolgáltatásminőséggel működnek.
A vonatkozó törvény alapjai
- a regionalitás elve,
- a szolidaritás elve,
- a keresztfinanszírozás tilalma és
- a szennyező fizet elve.
A víziközmű-szolgáltatási díjaknak ösztönözniük kell a biztonságos és legkisebb költségű víziközmű-szolgáltatást, a gazdálkodás hatékonyságának javítását, a kapacitások hatékony igénybevételét, a szolgáltatás minőségének folyamatos javítását, valamint a természeti erőforrások kímélete elvének érvényesülését, és figyelembe kell venni a folyamatos és biztonságos víziközmű-szolgáltatás indokolt költségeit. A víziközmű-szolgáltatásnak elérhető áron, ugyanakkor magas szolgáltatási színvonal mellett kell elérhetőnek lennie.
A Nemzeti Vízművek csatornázta be az állami cégeket
A 2021. január 1-jén létrejött Nemzeti Vízművek Zrt. az állami tulajdonú víziközmű-szolgáltatók felett gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat. A 34 hazai víziközmű-szolgáltatóból 16 alkotja a vállalatcsoportot, amely több mint 5 millió felhasználót lát el mintegy 2100 településen közműves ivóvízzel és 1400 településen közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással. A csoporthoz hat további, kiszolgáló leányvállalat tartozik.
A Nemzeti Vízművek 2025-öt 2,9 milliárd forintos árbevétellel és 330 millió forintos adózott eredménnyel zárta.
