Ukrán szennyezett tojás árasztotta el Európát: nem lehet követni, milyen termékekbe került bele – Magyarország hiába szólt
Egyre gyakrabban mutatnak ki antibiotikum-maradványokat az Ukrajnából az Európai Unióba importált tojásokban az Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Gyorsriasztási Rendszer (RASFF) aktuális adatai szerint. 2023 szeptembere óta összesen 14 bejelentést rögzítettek a platformon az Ukrajnából származó tojás- vagy tojástermék-szállítmányokkal kapcsolatos problémákról.
A Berliner Zeitung elemzése szerint a látens esetek száma valószínűleg még ennél is sokkal nagyobb lehet, ugyanis miután Oroszország 2022-ben megtámadta Ukrajnát, az EU megnyitotta agrárpiacait Ukrajna előtt, és jelentősen növelte a térségből származó tojásimportját, amely a német lap szerint a 2022-es 13 ezer tonna héjas tojásról több mint 85 ezer tonnára emelkedett a múlt évben. Ez fokozza a nyomást az uniós ellenőrzési rendszeren.
Amikor az Európai Unió 2022 tavaszán, az orosz–ukrán háború kitörését követően megnyitotta agrárpiacait, ezt a szolidaritás gesztusának szánta. Számos ukrán agrártermék esetében felfüggesztették a vámokat és az importkvótákat, hogy a háború ellenére is új exportlehetőségeket biztosítsanak az ország gazdaságának. Azonban azóta a kereskedelmi folyamatok jelentősen átalakultak, többek között a tojáspiacon is.
Szinte kilőtt az ukrán tojásimport
Míg korábban az ukrán tojás viszonylag csekély szerepet játszott az EU kereskedelmében, az export az elmúlt években erőteljesen növekedett. 2022 óta a mennyiség több mint hatszorosára duzzadt. A RASFF adatai most azokat a kockázatokat is megmutatják, amelyek ezzel az exportrobbanással együtt járnak.
Az Ukrajnából származó, az EU-ban a RASFF-ben nyilvántartott tojásos esetek különféle kockázatokhoz kapcsolódnak – a tiltott állatgyógyászati készítmények maradványaitól a mikrobiológiai szennyezettségen át egészen a jelölési hiányosságokig. Különösen gyakran fordulnak elő azonban antibiotikum-maradványok. Több esetben az uniós hatóságok AOZ-t mutattak ki (ez a nitrofuránok antibiotikum-csoportjába tartozó anyagok egyik bomlásterméke, amelyeket korábban az állattartásban alkalmaztak, például bakteriális fertőzések kezelésére vagy növekedésserkentésre). Az EU-ban az 1990-es évek közepe óta tilos az alkalmazásuk haszonállatok esetében.
Hazánk is többször megkongatta a vészharangot
A legtöbb bejelentés az Európai Unió belső piacának keleti határán fekvő tagállamokból származik, vagyis Lengyelországból, Magyarországról és Szlovákiából. Ezek az országok korábban többször is hangot adtak az Ukrajnából érkező, ellenőrizetlen mezőgazdasági termékek és termények miatti aggodalmuknak. Az ukrán agrárimport jelentős része ezeken az országokon keresztül jut be az EU-ba. Azonban többek között Svédország és Hollandia hatóságai is regisztráltak már ilyen eseteket.
„Ezek a termékek a fogyasztók számára gyakorlatilag láthatatlanok. Sem arról nem lehet megtudni, honnan származnak a tojások, sem arról, milyen körülmények között állították elő őket” – figyelmeztetett a Berliner Zeitungnak nyilatkozva Nora Irrgang, a Vier Pfoten állatvédő szervezet haszonállat-szakértője.
Miközben az uniós gazdaságoknak 2012 óta állatjólléti szempontból kedvezőbb rendszerekre kellett átállítaniuk tartási körülményeiket – Németországban 2023 óta még a kis csoportos tartás is tilos –, addig Ukrajnában az ehhez hasonló ketreces rendszerek továbbra is engedélyezettek. Az exportügyletekből származó hozzáadott érték gyakran Ukrajnán kívüli holdingokon keresztül realizálódik, miközben helyben elsősorban maga a termelés marad. „A német fogyasztó évekkel ezelőtt egyértelműen elutasította a ketreces tojást. Mégis éppen ezek a tojások kerülnek kerülő úton a piacra – jelölés és átláthatóság nélkül” – tette hozzá Irrgang.
A Német Szövetségi Fogyasztóvédelmi és Élelmiszer-biztonsági Hivatal a Berliner Zeitung kérdésére megerősítette, hogy 2023 óta enyhe növekedés figyelhető meg az Ukrajnából származó tojásokkal kapcsolatos RASFF-bejelentések számában. A hatóság hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a figyelmeztetések száma önmagában még nem enged automatikusan következtetni egy termék biztonságosságára.
A tiltott toxinok nem megengedhetők
A bejelentések gyakoriságát több tényező is befolyásolhatja, például a növekvő importmennyiség, a speciális monitoringprogramok vagy az intenzívebb ellenőrzések. Jelenleg nem ítélhető meg egyértelműen, hogy a tendencia ténylegesen több szabályszegésre vagy inkább szigorúbb ellenőrzésekre vezethető-e vissza.
Azt fontos kiemelni, hogy toxikológiai szempontból a nitrofuránok különösen veszélyesnek számítanak. A Német Szövetségi Kockázatértékelési Intézet rámutat arra, hogy ezek az antibiotikumok toxikus tulajdonságaik miatt teljes mértékben tiltottak. Ezen anyagok esetében nem lehet egészségügyi szempontból elfogadható határértékeket megállapítani.
A német lap leszögezte, hogy minél erőteljesebben bővül a kereskedelem, annál fontosabbá válik a kérdés, mennyire szorosan kapcsolódik össze a termelés, az ellenőrzés és az átláthatóság az európai piacon – és hogy a fogyasztók valójában mennyit tudnak meg élelmiszereik származásáról.
