Varga Mihály optimista, fontos részleteket árult el a további kamatcsökkentésekről
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságVarga Mihály a Magyar Bankszövetség éves testületi ülésén óvatosan optimista véleményt fogalmazott meg. A jegybankelnök szerint a bizonytalan nemzetközi környezet ellenére a magyar gazdaság stabilizálódik.
A helyzet az elemzők szerint is kedvező, de a közép-európai régió országai más és más kihívásokkal küzdenek. Csehországban a feszes munkaerőpiac, míg Lengyelországban a magas költségvetési hiány okozhat problémát.
Varga Mihály szerint a magyar gazdaság stabil lábakon áll
A magyar bankrendszer tőkehelyzete továbbra is erős, likviditása bőséges, így hatékonyan támogatja az ország pénzügyi stabilitását − jelentette ki Varga Mihály, aki arról is beszélt, hogy
az MNB továbbra is partnerként tekint a bankszövetségre az ügyfelek védelme, a pénzügyi kibercsalások visszaszorítása és a stabilitás védelme terén.
A bizonytalan világgazdasági folyamatok közepette még inkább felértékelődnek a pénzpiaci szektor stabilan működő intézményei és a stabilitást megalapozó szakmai együttműködések − mutatott rá Varga Mihály, majd hozzátette, hogy ezért is nagy jelentőségűek azok az eredmények, amelyeket az MNB és a bankszövetség az elmúlt egy évben közösen ért el a hazai pénzügyi szolgáltatások piacán.
A jegybankelnök arról is beszámolt, hogy a legutóbbi adatok alapján
a hazai bankrendszer tőkemegfelelési mutatója 21 százalékot ért el, amely történelmi csúcsnak számít.
Magyarország pénzügyi stabilitásának szempontjából kiemelten fontos, hogy az inflációs kilátások kedvezőbbé váltak, miközben a globális kockázatok mérséklődtek. A tavaly év eleji, 5 százalék feletti infláció idén júniusra 1,7 százalékra mérséklődött, az idei első félév folyamatainak elemzését követően pedig a korábban 3,8 százalékban meghatározott idei inflációs várakozást 1,8 százalékra tudták mérsékelni − ismertette Varga Mihály, majd elmondta, hogy erre való tekintettel változtatta a monetáris tanács június végén 6 százalékra az alapkamatot,
nyár végén pedig további kamatcsökkentésekre is lát teret.
Az óvatos és türelmes megközelítés helyességét tehát a piaci stabilitás és a nagymértékben csökkenő inflációs várakozások visszaigazolják − közölte az MNB.
Régiós kitekintés
Az ING bank friss előrejelzése szerint a közép-európai régió gazdasági kilátásai érezhetően javultak: Magyarországon a növekedés meglepetést okozhat, azonban a cseh és lengyel jegybank új kihívásokkal szembesülhet.
Csehországban az infláció júniusban a vártnál alacsonyabb volt, így idén az átlagos áremelkedés a jegybanki célszint alatt maradhat, ám a tavaszi rendkívüli aszály miatt jövőre drágulhatnak az élelmiszerek.
A mezőgazdasági termelői árak 2027 közepén akár 8 százalék közelében is tetőzhetnek, a fogyasztói árindexet pedig átlagosan 2,5 százalékra emelhetik.
A Cseh Nemzeti Bank ennek ellenére várhatóan hosszabb ideig szinten tartja az irányadó rátát, mivel a gazdaság a becslések szerint továbbra is a lehetséges kibocsátási szintje alatt teljesít.
Ha az év második felében egyszerre bővül erőteljesen az ipar, válik feszessé a munkaerőpiac és a mélypontra kerülnek az élelmiszerárak, akkor szigorúbb monetáris politikára lehet szükség.
Az elmúlt hetekben Lengyelországban is érezhetően javultak az inflációs kilátások a gazdasági növekedés üteme pedig stabil maradt. Míg június elején a szereplők még három további kamatemelést áraztak, ma már kamatvágásokra számítanak. Az alapforgatókönyv szerint a lengyel jegybank 2026 végéig változatlanul hagyja az irányadó rátát, mivel az infláció kissé a 2,5 százalékos cél felett alakul. A következő lépés ugyan kamatcsökkentés lehet, de valószínűleg csak jövőre.
Ennek oka, hogy a jövő évi választások és a korábbi kampányígéretek miatt érdemi költségvetési konszolidáció nem várható, ugyanakkor a jelentős hiány kevés mozgásteret hagy a kormánynak és a jegybanknak.
Ebből következik, hogy a befektetők figyelme augusztus végén a 2027-es költségvetési tervezetre irányul majd.
