Máris botrányt okozott a Tisza-kormány gazdasági korlátozása: elveszítheti az első beruházást Magyarország – keményen üzentek a gyárak Kapitány Istvánnak
Finoman szólva sincsenek elragadtatva a szakszervezetek és a munkaadók a Tisza-kormány szimbolikus lépésétől. Magyar Péter a kampány során többször is ígéretet tett arra, hogy amint kormányra kerülnek, első intézkedésként – június 1-jétől – vendégmunkásstopot vezetnek be, vagyis felfüggesztik az EU-n kívülről érkező harmadik országbeli állampolgárok munkavállalási engedélyeinek kiadását. Bár az Orbán-kormány az elmúlt években folyamatosan szigorította a feltételeket, a Tisza Párt szerint ennél is drákóibb szabályokra lenne szükség, mivel álláspontjuk szerint a vendégmunkások továbbra is veszélyt jelentenek a magyar munkavállalókra.
Vendégmunkásstop: egymásra néznek a szakmai szervezetek, öt nappal az új szabályok előtt senki nem tudja, kivel kell tárgyalniuk
Ehhez képest a korlátozás életbelépése előtt öt nappal még semmit sem lehet tudni arról, hogy az intézkedést milyen formában kívánják megvalósítani. A nagyobb probléma azonban az, hogy
a szakszervezetek és a vállalatok képviselőinek jelenleg nincs kivel egyeztetniük.
Az új kormány még mindig nem alakult meg teljesen, így például a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár személye sem ismert – már ha egyáltalán lesz ilyen pozíció. Múlt héten jelent meg a Magyar Közlönyben annak az 55 államtitkárnak a neve, akik egyes területekért felelnek, de egyelőre nem világos, közülük ki viszi majd tovább a foglalkoztatáspolitikát. Fontos változás az is, hogy a terület a kormány feladat- és hatásköreit rögzítő statútumtörvény szerint már nem a gazdasági tárca portfóliójába tartozik, hanem a Szociális és Családügyi Minisztériumhoz.
Ehhez képest Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter volt az, aki május 2-án a Facebookra feltöltött videójában megerősítette, hogy június elsejével felfüggesztik a vendégmunkások toborzását.
Mindenesetre a szakszervezeti oldal képviselői többször is keresték a kormányt, mivel számos részletkérdést szeretnének tisztázni. Eddig azonban semmilyen választ nem kaptak, ami nyugtalanítja az érintetteket.
A helyzet nagyon aggasztó. A munkáltatói és munkavállalói oldal képviselőinek bevonásával kellene egyeztetni
– mondta a Világgazdaságnak Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője. Hozzátette: ha komplex és működőképes szabályrendszert szeretnének kialakítani, akkor mindenképpen le kellene ülni tárgyalni. Ha másra nincs is lehetőség, legalább átmeneti szabályozást kellene bevezetni, majd ezt követően egy kiforrottabb, a munkaerőpiac gyorsan változó és sokszor hektikus működéséhez jobban igazodó rendszert kialakítani.
A szakszervezeti vezető jelezte, hogy mindig is a szigorúbb szabályozás mellett álltak a vendégmunkások foglalkoztatásával kapcsolatban. Azt az álláspontot képviselik, hogy komoly szankciórendszert kellene kidolgozni a jogellenes magatartások kiszűrésére. A közvetítők ugyanis sokszor tapasztalták, hogy a vendégmunkások foglalkoztatása nem legális módon, alvállalkozókon keresztül történt.
Mészáros Melinda ezért is hangsúlyozta, hogy sokkal szigorúbban kellene ellenőrizni, valóban nincs-e magyar munkavállaló az adott pozícióra, illetve hogy milyenek a foglalkoztatási körülmények. Azt ugyanis elfogadhatatlannak tartja, hogy a vendégmunkások jelenléte letörje a magyar munkavállalók bérét.
Ugyanakkor a teljes tiltással a szakszervezetek sem értenek egyet, mivel számos olyan ágazat van, ahol elengedhetetlen a harmadik országbeliek foglalkoztatása.
Vagy nem jelentkezik magyar munkaerő – ilyen például a mezőgazdaságon belül az állattenyésztés –, vagy az újonnan érkező nagy beruházások során egyszerre, egy időben és földrajzilag koncentráltan akkora munkaerőigény keletkezik, amelyet helyben magyar munkavállalókkal nem lehet kielégíteni.
Szerinte ezen lehetne javítani a mobilitás erősítésével, bérlakásprogramokkal vagy munkásszállók építésével, de munkaerőpótlásra így is mindig szükség lesz. Az élelmiszeriparban és a feldolgozóiparban csak így tudják fenntartani a műszakokat. Ha nincs megfelelő utánpótlás, akkor – a Liga vezetője szerint – a magyar munkavállalók munkahelyei is veszélybe kerülhetnek.
Gyáriparosok: el kellene halasztani a döntést
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke még keményebben fogalmazott.
A teljes tiltás nonszensz lenne, elképzelhetetlen
– mondta az MGYOSZ alelnöke. Hozzátette: a vendégmunkásokat alkalmazó vállalatok jelentős része biztosan megsínylené a teljes korlátozást, visszaesne a termelésük, ami negatívan hatna a GDP-növekedésre is. A legnagyobb veszélyt azonban az jelenti, hogy az idetelepülni készülő befektetők a munkaerőhiány miatt inkább más országot választanak.
Rolek Ferenc szerint már most is van olyan beruházó, amely emiatt bizonytalanodott el, bár konkrétumot nem árult el.
„Nagyon fontos szempont a cégeknél hogy rendelkezésre áll-e a szükséges munkaerő. Ha összehasonlítjuk a jelenlegi magyar szabályokat más európai országokéval, jól látható, hogy Európában nálunk vannak a legszigorúbb előírások.” Az Orbán-kormány az elmúlt években többször is szigorította a vendégmunkások foglalkoztatását:
- az országlista mellett az
- itt-tartózkodás hosszát és a
- kiadható kvótákat illetően is, utóbbi idén mindössze 35 ezer főben lett maximálva, ami majdnem fele a korábbi évek számának.
Rolek Ferenc szerint a szigorú szabályok miatt a magyar cégek eleve versenyhátrányban vannak a beruházások idecsábítása terén más európai országokhoz képest. „Várjuk, hogy mi lesz, egyelőre nem tudunk kivel beszélni” – mondta arra a kérdésre, hogy felvették-e a kapcsolatot a kormányzattal.
A június 1-jei határidővel kapcsolatban ugyanakkor jelezte: minimum el kellene halasztani a döntést.
Azt sem érti egyébként, hogy miért kell felfüggeszteni a harmadik országbeliek foglalkoztatását, mivel szerinte nincs olyan nagy tömegű vendégmunkás Magyarországon, amely ezt indokolná. A foglalkoztatottak számához viszonyítva a külföldről érkezők aránya hazánkban mindössze 2,8 százalék, míg Szlovákiában 4,3 százalék, Lengyelországban 6,8 százalék, Csehországban pedig 16 százalék. Összességében számuk valahol 100–120 ezer között lehet.
Én azt gondolom, hogy van egy politikai verseny a pártok között, ki tud keményebb lenni. De rá kellene jönni, hogy a külföldi munkavállalókra szükség van – vagy el kell fogadni, hogy szűkül a magyar gazdaság
– érvelt Rolek Ferenc.
VOSZ: gazdasági szükségszerűség a vendégmunkások alkalmazása
„Ha nem sikerül betölteni azokat a munkahelyeket, amelyeket ma részben vendégmunkások látnak el, az rengeteg cég működését veszélybe sodorhatja. Ennek végső következménye akár az is lehet, hogy egyes gyárak és üzemek elhagyják Magyarországot. Ezt azonban meg kell akadályoznunk” – mondta a Világgazdaságnak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára.
Szerinte a vendégmunkások alkalmazása gazdasági szükségszerűség, és a következő években biztosan szükség lesz rájuk a gazdaság működőképességének fenntartásához. A szigorítás ugyanakkor nem érte váratlanul a szervezetet, hiszen a Tisza Párt programja is tartalmazta, ráadásul az előző kormány is szigorú szabályozást alkalmazott ezen a területen.
Perlusz László hangsúlyozta, elsősorban a visszaéléseket kell megszüntetni, és olyan szabályozásra van szükség, amely megfelel a nemzetgazdasági érdekeknek. Azt azonban leszögezte:
Tudomásul kell venni, hogy Magyarországon vannak olyan munkakörök, amelyekre egyszerűen nem lehet magyar munkaerőt találni.
Szerinte nem is elsősorban a költségekről van szó, hiszen egy vendégmunkás foglalkoztatása sok esetben drágább, mint egy magyar munkavállalóé. Mint kiemelte, a közhiedelemmel ellentétben nemcsak a multinacionális cégek, hanem egyre több kis- és középvállalkozás is támaszkodik vendégmunkásokra.
A VOSZ főtitkára arról is beszélt, hogy folyamatosan keresik a kapcsolatot a kormánnyal, az együttműködést azonban nehezíti, hogy a kabinet csak nemrég alakult meg. Pedig számos fontos részletkérdést kellene tisztázni, például azt, mi lesz azokkal a munkavállalókkal, akik már jelenleg is Magyarországon dolgoznak, illetve érvényben marad-e a korábbi kormány által bevezetett kvótarendszer.
„Ezeket a kérdéseket közösen át kell tekinteni. Ahogy sok más esetben, itt is érdemes meghallgatni a gazdasági szereplőket, és csak ezután olyan döntést hozni, amely valóban a magyar munkaerő védelmét szolgálja. A mi álláspontunk szerint ez úgy biztosítható, ha ellenőrzött keretek között továbbra is lehetőség marad vendégmunkások alkalmazására. Enélkül ugyanis magyar munkahelyek is veszélybe kerülhetnek” – fogalmazott Perlusz László.
Nem csak a Fülöp-szigetekiek veszíthetik el a munkájukat
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnöke, Simon Balázs szerint a jelenlegi felfüggesztés még érhető is lehet annak fényében, hogy a 35 ezres kvótát sem sikerült teljesen felhasználni, de a helyzet hamar megváltozhat. Évek óta stagnál a magyar gazdaság, emiatt nincs akkora munkaerőigény, mint korábban, de ahogy érezhetően élénkül majd, úgy fog visszatérni a munkaerőhiány. Már csak a demográfiai helyzet miatt is, évente 30-40 ezerrel csökken az aktív munkaképes korú lakosság száma.
Szerinte azok a vállalatok, ahol most vendégmunkások és magyarok is egyszerre dolgoznak, ha nem tudnak majd termelni, összecsomagolják az egész gyárat, és elviszik egy vagy két országgal keletebbre. Így végeredményben nem csak a Fülöp-szigetekiek, hanem az ott dolgozó 80-100 magyar is elveszíti majd a munkahelyét.
Iparági szereplők sincsenek elragadtatva a tervektől. Bárány Péter, a Master Good tulajdonosa és cégvezetője a gazdasági migráció tervezett felfüggesztése kapcsán a Világgazdaságnak úgy nyilatkozott, hogy számukra előnyösebb lenne a magyar munkavállalók alkalmazása, azonban a hazai munkaerőpiacról nem tudják kielégíteni a szükségleteiket, mert a Magyar-kormány által emlegetett munkaerő-tartalékhoz tartozó emberek tapasztalataik szerint nem kívánnak a 24 órás odafigyelést igénylő állattenyésztésben vagy a vágóhidakon dolgozni.
Nem váltott ki osztatlan lelkesedést a tervezett intézkedéscsomag a BMW-nél sem, ahol a cég stratégiájához tartozik a világ különböző tájain lévő üzemeik dolgozóinak más országbeli üzemekben történő foglalkozatása. Hans Peter Kemser a BMW Debrecen elnök-vezérigazgatója ennek kapcsán úgy nyilatkozott: a BMW globális cégként mindig is használja azt a tudást, amit az autóipari konszern egyes gyáraiban nemzetközi networking alapján raknak össze. Kiemelte, a BMW globális cég, és a debreceni gyár a Neue Klasséhoz kötődő tudásexport révén is globális szereplő lesz.
Ám ahhoz, hogy ez megvalósuljon, a magyarországi gyárban is indokolt és szükséges a legkülönbözőbb országokból érkező munkavállalók jelenléte.
