Költségvetési érettségi
Járai Zsigmond pénzügyminiszter tegnapelőtt bejelentette, hogy 221 milliárd forint többletbevételt tervez a PM. A zárszámadási törvény ebből csak 145 millió sorsa felett rendelkezik.
A központi kassza hiánya az első tíz hónap elteltével az éves előirányzat 26,7 százalékán áll, 105 milliárd forint. Összességében tehát 145,4 milliárd forint decemberben a terveket nem veszélyeztető, még szabadon felhasználható forrás.
Ez a nyugdíjemelési stratégiát is magyarázza. A novemberi, 3 százalékpontos korrekciót még sokan furcsállóan fogadták, hiszen a svájci indexáláshoz használt inflációs és bérkiáramlási adatok mindössze 2,6 százalékot tettek volna szükségessé. A 3 százalékhoz még hiányzó 0,4 százalékra ráfogták, azt "kamatként" kapják a nyugdíjasok. Hogy pontosan minek a milyen kamata, persze senkit sem érdekelt, fő, hogy van.
Ha valaki az év végére reális inflációval végigszámolja a szükséges emelést, persze rájön, miért kap kamatot: azért, mert novemberben a PM nem a teljesülő áremelkedési ütem mellett indexált. Mint ahogyan azt is borítékolni lehet, hogy 2002 elején szintén jó kis nyugdíjkorrekció várható, az 5-7 százalékos (ma már inkább 7-nek emlegetett) infláció csak nagy szerencsével teljesülhet. A PM természetesen hivatalból optimista.
A következő év sem ígér átláthatóbb fiskust. A többletek kihelyezése már megkezdődött. Az IMF is felhívja a figyelmet: nem korrekt az ÁPV Rt.--MFB vonalon egyenleget csinálni. A csillámpor-stratégia persze alkalmazható.
Ugyan Járai nyilatkozza, hogy a jövő évi költségvetés az IMF-szempontok szerint is átlátható lesz, és még azt is hozzáteszi: az unió a következő évek költségvetése alapján dönt csatlakozási érettségünkről. Bizalmasan kezeli ugyanakkor a minisztérium azt a tényt, hogy az európai statisztikai hivatal rendszere (bizonyos Esa95) szerint az államháztartás hiánya jelenleg 6 százalékon áll, azaz kétszer akkora, mint a csatlakozni kívánók elé állított maastrichti kritérium.
Van más trükk is a transzparencia ellen. Senki nem tudja, mennyibe kerül majd a köztisztviselői életpályaprogram. A büdzsé 20,7 milliárdot különít el rá, de felülről nyitott alapot hoznak létre a finanszírozáshoz. Ez azt jelenti, hogy bármennyit ki lehet venni a kalapból, annak pótlására a kormány előteremti a fedezetet. Nyáron még jó tízmilliárddal többe került mindez. És hogy a különbözetet miből fedezik? Természetesen a jövő évi többletbevételekből. Ami nincs. Vagy mégis?
A pénzügyminiszter szerint nem kell a költségvetési tervet felülvizsgálni. Ugyanakkor a jövő évi, közismerten erősen inflációfüggő áfa- és szja-előirányzatokat könnyedén emelte a kormány, persze csak annyival, amennyi forrásra a kormányoldali módosító indítványoknak szüksége volt. A miniszterek egyébként már most is összemosolyognak, amikor szóba kerül, hogy most még nincs pénz a büdzsében, de majd fél év múlva... Bíznak abban, hogy talán nekik is jut valami abból a remélt mannából.
A választások előtt mindenesetre lesz pénz osztogatni, és a beruházások látványos beindítása is most olvasható a négyéves ciklusra tervező naptárban. Hogy a szociális ágazat és a pedagógustársadalom csak fél évvel a választások előtt számíthat reálértékben emelésre? És hogy az nem 20, hanem éves átlagban 10 százalék lesz?
Ja, mindenre azért nem futja.
