A VILÁGGAZDASÁG POSTÁJÁBÓL -- A PÉNZÜGYMINISZTER VÁLASZOL

A szerző a cikk elején az APEH-ellenőrök "bármikori" betoppanásáról ír. Az adózás rendjéről szóló törvény ezzel szemben pontosan azt mondja ki (az 55. paragrafusban), hogy az adózót előre értesíteni kell az ellenőrzésről -- csak az az eset a kivétel, ha fennáll annak a veszélye, hogy az iratokat megsemmisítik, vagy megváltoztatják az üzleti tevékenység körülményeit. Semmivel sincs több oka a félelemre Magyarországon egy becsületes, a jogszabályokat betartó, jóhiszmű üzletembernek, mint az OECD más országaiban.
A vállalkozók életének "ellehetetlenítése" kapcsán annyit jegyeznék meg, hogy Magyarországon alacsonyabb a társaságok összadóterhelése, mint az európai OECD-országokban. Egy adórendszer bonyolultságát a kivételek, kedvezmények okozzák. Minden olyan elem, amitől igazságosabb a rendszer (például a kulturális értéket nem képviselő termékekre kirótt kulturális járulék), csak az egyszerűség rovására építhető be. Célunk ezek csökkentése, ám épp az eredményes vállalatok adó- vagy adóalap-csökkentési lehetőségeit kell ezáltal megkurtítani.
A pár héttel ezelőtti AmCham-látogatásom kapcsán csak arra kívánok emlékeztetni: a kérdező szabadsága, hogy mit kérdez, de azt azért éreznie kell, hogy két gazdasági vonatkozású téma közül -- ha egyik egy könyvelési tétel részleteit, a másik a makrogazdasági pálya jövőjét firtatja -- melyiket teszi fel a pénzügyminiszternek és melyiket egy könyvelési tanácsadónak. Egyébként a szerző által nekem tulajdonított mondat az én számból nem hangzott el.
A rendezvényen részt vevőkről nem állítanám, hogy az adóval leginkább sújtott kört alkotnák. A szerző azt írja, tíz éve van Magyarországon. Nos, nyilván jól emlékszik arra az időre, amikor a külföldi befektetők évekre adómentességet, illetve -kedvezményeket kaptak csak azért, mert Magyarországra telepítették vállalkozásukat. Ez a kedvezmény a piac -- azóta megszűnt -- kockázattöbbletére utalt. A külföldi tulajdonú vállalkozások jelentős része a mai napig is élvezi ezt az előnyt. Ám ha semmiféle adókedvezményt nem vennénk figyelembe, akkor sem lenne igaz, amit a szerző állít, hiszen a magyar adótörvények semlegesek mind az adóalanyt, mind a tevékenységi kört illetően.
A kormány 1998 óta jelentősen csökkentette -- mint a Világgazdaság erről rendszeresen beszámolt -- a munkaadók társadalombiztosítási terheit és a társaságok adóját. Csak a múlt évben elfogadott adótörvény-módosítások által évi 150 milliárd forint adóbevételről mond le a költségvetés, ennyivel több forrás marad a vállalkozóknál, különös tekintettel az írásában említett, gyenge érdekérvényesítő képességű kisvállalkozásokra. Azt már csak zárójelben jegyzem meg, hogy a szerző által "leszólt" Széchenyi-terv kiemelt lehetőségeket teremt a kis- és középvállalkozásoknak.
A Fidesz-kormány elmúlt két évében több vállalkozásbarát lépést tett, mint az előző kormányok összesen, és ennek ma már statisztikailag is mérhető az elismertsége. Elegendő talán, ha a GKI januári konjunktúraindexére utalok.
Jelenleg is minden törekvésünk az adminisztráció ésszerűsítése, a közterhek igazságossá tétele. Remélem, ennek a szerző és panaszkodó ismerősei is haszonélvezői és visszaigazolói lesznek.
Varga Mihály pénzügyminiszter