A felügyelet visszavág(hat)

A magyar tőkepiacon mindenki egyenlő, de vannak egyenlőbbek. Jelenleg ez a helyzet, ezért fontos a figyelő szemét a piacon tartó felügyelet jogköre és eljárásainak következetessége.
A következetlen joggyakorlat általában a kicsiken veri el a port, míg a nagy stiklik elsikkadnak. Ehhez képest nálunk egymilliárd forint alatti tőzsdei kapitalizáció esetén -- a jó ízlés teljes hiányában -- néhány cégnél csak a fantázia szabhat határt a menedzsment és a meghatározó tulajdonosok garázdálkodásának. Eddig a nagyobb társaságoknál sem volt különösebb félnivaló. Először a BorsodChem ügye hozta felszínre -- robbanásszerűen -- a szabályok és a gyakorlat régóta feszítő visszásságait, az ügy tapasztalatai rövid idő alatt az üzleti és jogi kultúra részeivé váltak.
Ennek lett esszenciája a vállalatfelvásárlási szabályok reformja. A tulajdonosi összefonódások vizsgálata megítélésünk szerint jelenleg mintegy húsz céget érinthet a börzén. Félreértés ne essék, nem botrányokra számítunk, hiszen adott esetben a társaság még kedvezőbb megítélését is elősegítheti a felelősen viselkedő részvényesek közötti etikus, szakmai alapokon nyugvó s főleg a kisebbség érdekeit tiszteletben tartó kapcsolat feltárása.
Az akár csak vélelmezett részvényesi összefonódások feltárásának elmulasztása esetén viszont a pénzbírság összege 100 millió forintig terjedhet, végső esetben pedig a részvényesi jogok gyakorlását is fel lehet függeszteni.
Egy jogszabály azonban nem akkor jó, ha vasszigorral szankcionál, hanem akkor, ha a normák önmagukban önkéntes jogkövető magatartásra serkentik az érintetteket.
Tisztában vagyunk azzal, hogy nincs tökéletes törvény, s ez a tőkepiacra pláne igaz, hiszen egy ennyire dinamikus területet nem lehet statikus normákkal kordában tartani. Az elmúlt évek jogalkotási folyamatában fokozatosan bővülő felügyeleti jogköröket a gyakorlatban nem kísérte a hatékonyság növekedése. Ez pedig csak részben vezethető vissza a toldozgatások ellenére értelmezési hiányosságokban még mindig bővelkedő törvényekre. A tőkepiac leginkább akkor kapott kormányzati figyelmet, amikor vezetők cseréjéről, illetve a felügyelet sokszor esetleges átalakításáról esett szó. Egy szervezeti bizonytalanság viszont értelemszerűen a szakmai munka értékének devalválódásához és a személyi fluktuáció felgyorsulásához vezet.
A hatóság most "a jog a méltányosság művészete" elvének gyakorlati alkalmazását ígéri. A készülő törvény ellenben nemcsak a piaci szereplőkre ró fokozott kötelezettséget, hanem a most már tényleg "állig felfegyverzett" felügyelet felelőssége is nagyságrendekkel növekedett. A befektetői és szakmai közvélemény nem határozatokra és perekre vár, arra viszont igen, hogy a szereplők között konszenzus alakuljon ki a követendő normák tartalmáról és az ezek megsértése esetén kiszámíthatóan várható büntetés mibenlétéről.
A felügyeletet tehát szakmai felkészültségből és következetességből a hatálybalépést követően azonnal számos vizsgafeladat várja.