Bárhogy is döntött a tegnapi, éjszakába húzódó ülésén a parlament, az tény, hogy célravezetőbb a kereskedelem szabályaiban is elsősorban a piac, a vásárlók igényeihez igazodni, hiszen a kereskedelem -- és a működését ösztönző vagy gátló állam -- értük és nem ellenük van. Már a rendszerváltás előtt bebizonyosodott, hogy a kereskedelmet lehet ugyan előírásokkal szabályozni, a vásárlókat viszont már sokkal nehezebb. Egy időben például előírták, hogy csütörtök este tartsanak nyitva tovább az üzletek. Előírták azt is, hogy a vendéglátóhelyek kötelesek tejet és pékárut tartani vasárnap. Meddő kísérletnek bizonyult az alkohol reggeli árusításának tilalma, végül is ezek az intézkedések csütörtököt mondtak.
Az üzletek működését az 1978. évi, időközben már jó néhányszor módosított belkereskedelmi törvény szabályozza. Ennek alapján az üzletek nyitva tartását a kereskedő határozza meg. Éles vita előzte meg a munka törvénykönyve (Mtk.) előírásainak tervezett változtatásait, ennek során robbant a hírbomba: az üzletek tartsanak zárva vasárnap. A munka törvénykönyve kitér arra, hogy egyes területeken rendeltetésük miatt még munkaszüneti napon is lehet alkalmazottat foglalkoztatni. A rendeltetés fogalmát joganyag azonban nem határozza meg, értelmező magyarázat azért akad: a munkaügyi előírásokat ellenőrző hatóság és peres esetben a munkaügyi bíróság már döntött, a kereskedelem nem kivétel. Árnyaltan fogalmaz viszont az Mtk.-nak az Országgyűlés elé benyújtott eredeti módosítási javaslata, mely már a szolgáltatás iránt helyben kialakult, továbbá az általánosan elfogadott társadalmi szokásokból eredő igényre hivatkozik.
A vita során talán nem kapott elegendő hangsúlyt, hogy ma már másként vásárol a vásárló. Például hosszú évek izgalma helyett -- megkapja-e az ígért időben Trabantját -- alaposan felméri a kínálatot. A személygépkocsi, bútor, televízió, mosógép vásárlása komoly felkészülést igényel, de például joghurtot sem könnyű választani. Nehéz a választás az ár, a minőség, a kapcsolódó szolgáltatások különbözőségei miatt. A lakásprogramot választó építkezők feltehetően nagyobb része saját erőből küszködik, az építkezés kimenetele pedig nem kis mértékben függ az anyagvásárlás sikerétől, ők viszont leginkább hét végén érnek rá vásárolni. A turista, a nyaraló, pihenő hazai és külföldi egyaránt megszokta, hogy vasárnap is vásárolhat. A kereskedelem idegenforgalmi vonzerő is.
A legtöbb áru pénteken és szombaton fogy, közben pedig növekszik a vasárnapi vásárlások súlya. A vevők 95 százaléka elégedett az üzletek nyitva tartásával a GfK Hungária felmérése szerint, olyannyira, hogy a vásárlás helyének megválasztásában messze nem ez az elsődleges szempont.
Hány üzlet tart nyitva vasárnap? Nem mindegyik, a 150 ezer üzletnek csak kisebb része. Forgalmi súlyuk viszont számarányuknál nagyobb, a bevásárlóközpontok, hipermarketek, jó néhány szakáruház mindennap fogadja a vásárlókat, számos kis üzlettel együtt. A hosszabb nyitva tartásra a nagyobb bevétel reményében vállalkoznak a kereskedők, ami azonban pénzbe kerül: több árura van szükség, nagyobbak az üzemeltetés költségei. A kereskedő döntésében a vásárlók igénye a meghatározó. A vevőknek kevés a szabadidejük, a bevásárlás időigényesebbé vált, sokak számára vonzó a kevesebb sorban állást kínáló vásárlási időszak.
Egyes vélekedések szerint a hosszabb nyitva tartás kizárólagos célja a versenytársak kiszorítása a piacról: a torta ugyanakkora, a zárva tartóknak egyre kevesebb marad. A tapasztalatok viszont azt is mutatják, hogy számos kis üzlet éppen a hosszabb nyitva tartás eszközével javíthatja túlélési esélyeit, ez az egyik legkevesebb ráfordítást igénylő versenyeszköz. A nyitvatartási időszak megrövidítése esetén ez a pénz fordítható ugyan másra, de emiatt feltehetően a kisvállalkozások járnának rosszabbul.
Tény az is, a kereskedők közül is többen felvetik, célszerűbb lenne az összes üzletet bezárni vasárnap. A hetedik napon nyitva tartók közül sem éri meg kivétel nélkül mindegyik kereskedőnek, de a verseny, vagy éppen a bérleti szerződés erre kényszeríti. Ez azonban már túlmutat a nyitva tartás kérdésén, hiszen más terület is korlátozható lehetne, csak éppen olyan határ kevés húzható a szabályokban, ami mindenkinek egyformán tetszik: kinek ez fáj, kinek az.
A kereskedelem átalakulásának voltak kárvallottjai, de ebben a tőkeerő, a kisebb beszerzési ár és az alacsonyabb működési költség a döntő, a nyitva tartás csak egyik része a verseny eszköztárának. A torta pedig nem ugyanakkora, hiszen az elmúlt 2-3 évben bővült a lakossági fogyasztás, a kereskedőknek viszont nemcsak egymással, hanem a többi szolgáltatóval is versenyezniük kell a vásárlók pénzéért.
Mi lenne, ha az üzleteknek be kellene zárniuk vasárnap? Feltehetően lennének elégedetlen vásárlók, elégedett kereskedők és alkalmazottak is. Vélhetően visszaesne a forgalom, a vevő nemcsak átütemezi vásárlásait hétköznapról hét végére, hanem többet is költ. A vasárnap nyitva tartó kereskedők kénytelenek lennének alkalmazottaik egy részétől azonnal megválni. A több mint 150 nagy alapterületű üzletet alapul véve legalább 45-50 ezer főre becsülhető a vasárnap is foglalkoztatott alkalmazottak száma, amit tovább növelnek a kis boltok (ott is dolgoznak alkalmazottak). Legalább 10 ezer foglalkoztatott rögtön feleslegessé válna a vasárnapi zárás miatt (ezekben az üzletekben is csak 5 napot dolgoznak az alkalmazottak, a különbség, hogy a heti két pihenőnap nem minden alkalommal esik szombatra, vagy vasárnapra). Az elbocsátásokon túl hátrányos lenne a dolgozók számára a korlátozás azért is, mivel a munkajövedelem, ami a kereskedelemben 10 ezer forinttal kisebb az átlagosnál, a munkaerőpiac változása miatt feltehetően csökkenne. A hosszabb nyitva tartással működő üzleteknél általában jobbak a kereseti lehetőségek. Talán ezért is megkockáztatható, nem feltétlenül kényszer a kereskedelmi alkalmazottak számára a vasárnapi munka. A kereskedelmi vállalkozások folyamatosan keresnek munkaerőt, nem csak a vasárnap nyitva tartók. A szektor munkaerő-felvevő képessége is visszaesne. Jelenleg a feldolgozóipart követően a kereskedelem a második legnagyobb foglalkoztató a versenyszférában, az alkalmazottak száma megközelíti a 290 ezer főt. 1996--2000 között a KSH kimutatása szerint több mint 20 százalékkal nőtt az alkalmazottak száma a kereskedelemben.
További következmény, hogy a beruházóknak és bérlőiknek újra kellene számolniuk megtérülési esélyeiket. Lehet, hogy ez is éppen az esetleg lemaradó kisvállalkozásokat sújtaná leginkább.
Megszokott például, hogy a benzinkutak az év minden napján, éjjel-nappal, huszonnégy órán keresztül nyitva tartanak. A benzin elfogyhat bármikor, a tej pedig nem? A mindennap nyitva tartó vendéglő, pecsenyesütő, lángossütő, kukoricafőző sokak számára megfizethetetlen.
A kereskedelmet a lakosok jól ismerik, de az állami hatóságok, döntéshozók nem veszik igazán figyelembe, állítja az Európai Bizottság az Európai Unióról. A vita alapján ebben talán még nincs közel Magyarország Európához. A döntés remélhetően rácáfol erre.
A szerző az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára