KÜLFÖLDI LAPSZEMLE

Berner Zeitung A német nyelvű svájci lap a magyar mezőgazdaság helyzetéről közöl áttekintést az EU-csatlakozás fényében. Mindenki csak a múltról beszél-- állapítja meg a cikk szerzője. A K. u. K. időkben zöldségből és gyümölcsből Magyarország volt a dunai monarchia legjelentősebb szállítója. Később, a gulyáskommunizmus idején Magyarország agrármodellként szolgált a keleti blokk számára. Gabonatermelésének színvonala a nyugati összehasonlítás próbáját is kiállta.
Azóta? Tíz éve csak lefele megyünk -- mondja Raskó György, az ország egyik vezető agrárközgadásza, a fordulat utáni első kormány agrárállamtitkára. Mások is hasonlóan vélekednek, bár egyesek hozzáteszik, hogy az utóbbi két évben a magyar mezőgazdaság talán már elérte a mélypontot. Senki sem mer annak elemzésébe bocsátkozni, mi lesz az EU-csatlakozás után. A FVM-ben mindenesetre megjegyzik, hogy Magyarország nyilván nem járul majd hozzá az EU agrár-túltermeléséhez.
A csatlakozási tárgyalásokon az agrárfejezethez csak néhány hónap múlva kezdenek hozzá. Februárban a hetvenkedő, populista Torgyán József távozott. Azzal vádolják, hogy nem tett semmit a minisztériumban, nepotizmust ápolt, kedvezett a korrupciónak, és elfecsérelte az adóforintokat. A tárca új gazdája azonban a koalíciós megállapodás értelmében Torgyán jelöltje.
Az EU-ba készülő államok közül Magyarország haladt előre leginkább a piacgazdaság megteremtése terén. Gyakorlatilag már teljesítette is ezt a feladatot. A mezőgazdaság kialakítandó új szerkezetéről azonban még javában folyik a vita. Raskó György szerint a parasztok tanácstalanok, mihez tartsák magukat. Előbb polgári, majd szocialista kormány volt hatalmon, most egy jobboldali-konzervatív kabinet, és most többen azzal számol, hogy jövőre ismét a szocialisták győznek. Raskó utal a mezőgazdasági politika központi kérdésére, arra, hogyan kezeljék a termelőszövetkezeteket.
1990 után mindent megtettek a tsz-ek gyors lebontására. Emiatt a földtulajdon ma rendkívül szétaprózott. A földterület hetven százaléka -- egyenként 1 hektár alatti birtoknagysággal -- 960 ezer agrárvállalkozás kezén van. Huszonöt százalék gazdálkodik 1--25 hektáron. Ez nem teszi lehetővé a nyereséges vállalkozást, sőt a havi 230 frankos minimálbér garantálására sem képes. Ezért a mezőgazdasági beruházások drasztikusan, mintegy kétharmadával estek. Romlik a géppark és a termeléknység. A hivatalban lévő jobboldali-konzervatív kormány előbb ágált elődje kollektivista hajlamai ellen, utóbb elfogadta Raskó koncepcióját, és most egyfajta önsegélyző paraszti társulások létrehozatalán fáradozik. Földreformra nem gondolnak, a termőföld továbbra is csak természetes személyek tulajdonában lehet, a nagyobb vállalkozásoknak nem marad más, csak a földbérlet. A többi tagjelölthöz hasonlóan a magyarok is tíz év átmenetet kérnek a termőföldtulajdonra vonatkozóan. Ez az egyik legkényesebb tárgyalási pont. A kormány és Raskó is attól tart, hogy szabad földtulajdonlás esetén a tőkeerős német, belga és brit társaságok tömegesen ellepnék Magyarországot, és kiszorítanák a pénzhiánnyal küszködő magyar parasztokat. Pedig a zsebszerződések révén már most is nagy földterületek vannak külföldiek -- főleg osztrákok -- kezén. Magyarország agrárkereskedelmi többlete az EU-val egyre kisebb. Az export jó részét a 60 százalékban külföldi kézen lévő cégek bonyolítják le. Ezek a konszernek egyrészt piacot hoznak, és hatékonyan dolgoznak, másrészt viszont függőségi viszonyokat teremtenek. Egy amerikai konzervgyár például kivonult Kecskemétről, és emiatt a neki beszállító parasztok is elveszítették piacuk jó részét-- állapítja meg a svájci lap.