BUX 41,654.55
-2.90%
BUMIX 3,899.38
-2.03%
CETOP20 1,992.63
0.00%
OTP 10,300
-4.41%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-0.84%
-1.68%
-0.20%
ZWACK 17,050
-2.29%
0.00%
ANY 1,600
-2.44%
RABA 1,155
-0.86%
0.00%
-0.61%
-3.70%
-0.46%
OPUS 186.6
-3.91%
+24.44%
-1.60%
0.00%
+0.27%
OTT1 149.2
0.00%
-2.46%
MOL 2,744
-4.39%
-1.76%
ALTEO 2,350
-1.26%
0.00%
-4.27%
EHEP 1,515
+3.41%
+1.42%
-0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
-0.95%
+1.90%
-2.21%
-2.96%
0.00%
-0.93%
-2.42%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
-0.45%
NAP 1,190
-3.09%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Világgazdaság

Nem, svájci módra

Nem és nem között vannak különbségek. A vasárnap megejtett svájci népszavazás 75 százalékot is meghaladó "nemje" azt a javaslatot vetette el, hogy a kormány iziben kezdjen tárgyalni az Európai Unióval a csatlakozásról. Négy éve csaknem ugyanennyien szavazták le azt a javaslatot, amely -- éppen ellenkezőleg -- megtiltotta volna a kormánynak a felvételi tárgyalásokat. A kettő között viszont tavaly májusban 67 százalék támogatotta azt a hét keretmegállapodást, amelyet a berni hatóságok az Európai Bizottsággal alkudtak ki, és amelyek a svájci gazdaságot már de facto az európai közösségbe integrálták. Melyik "nem" az érvényes? Valószínűleg a köztük levő "igen", ami arra engedne következtetni, hogy a svájciak nem EU-ellenesek.
Akkor mégis, mire vélhető most a nagyarányú elutasítás? Saját érdemének tekinti ezt egyfelől a kormány és a parlament, másfelől a nemzeti konzervatívok tábora, élén Chistoph Blocherrel, a Svájci Néppárt zürichi elnökével.
A kormány és parlamenti többsége bevallottan EU-párti, de a fontolva haladás híve. Ha már egyszer tavaly novemberben kiizzadtak magukból egy pozíciós papírt, amely szerint a 2003--2007-es törvényhozási ciklusban tartják megfelelőnek a csatlakozási tárgyalások lebonyolítását, akkor ne borítsák fel a menetrendjüket. Meg különben is, ne kényszerítsék őket.
A hivatalossággal szemben Blocher kifejezetten csatlakozásellenes. Szerinte Svájc EU-tagságának jelszava a "Pofa be! Tejelni!" lenne. Kampányában azzal érvelt, hogy a tagság magasabb adókat és hitelkamatokat hozna, s az országnak -- nettó befizetőként -- ugyanúgy nem lenne befolyása a brüsszeli döntésekre, mint most, amikor kívülálló. Ő a jólétben élő kispolgár önzésére épített, arra a tünetegyüttesre, amely annak idején az olajjövedelmeikre féltékeny norvégokat tartotta távol az uniótól -- most bezzeg sopánkodnak, hogy a schengeni határrend miatt 50 év után ismét csak útlevéllel léphetik át a svéd határt (van is benne némi abszurditás).
Míg a kormányzat és a Blocherék által inspirált "nemek" nyilván nem esnek egybe, habár egyhamar nem fogjuk megtudni, melyik hova tartozik, addig a két népszavazás ellenkező értelmű "nemjei" mögött a közös a népszavazásokban testet öltő közvetlen demokrácia -- mondjuk így -- vadhajtásainak az elvetése lehet. Ha már egyszer adott programok alapján szavazták be a pártokat a parlamentbe, akkor hagyják, hogy a kormány teljesítse programját.
Igaz, van ezzel a kormánnyal is egy kis baj, emlékeztet némiképp a "stabilitásba" kövült osztrák politikai válságra: 1959 óta -- ha esik, ha fúj -- a négy akkori nagy párt két-két tagot delegál a testületbe, a néppárt csak egyet. Az 1999. őszi választásokon viszont Blocherék a második helyen végeztek, mégsem küldhettek pótlólagos képviselőt a kabinetbe. Ahogy Haiderékat sem lehetett kiszorítósdival távol tartani a bécsi kormánytól, úgy Blocherék berni negligálása sem tántorítja el tőlük a szavazókat. Csak nehogy végül egy tényleges EU-csatlakozási népszavazás dacdöntést eredményezzen a helvét konföderációban.

Szalay Hanna-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek