Digitális sötét kort hozhatnak az elavult adathordozók: verseny indult a flopilemezeken található adatok megmentésére
Miközben a mesterséges intelligencia fejlesztői folyamatosan kutatnak új adatok után, rengeteg az olyan adat, mely örökre elveszhet a számítógépek korának hajnalából. A változó szabványok és a visszafelé történő kompatibilitás hiánya miatt rengeteg az olyan adat, ami örökre elveszhet.
Míg az ősi könyvek és kéziratok évszázados, vagy egyes esetekben évezredes távlatból is olvashatók, az elavult adathordozókon, már nem használt fájlformátumban készült anyagok könnyen az enyészeté lehetnek, mivel már nem tudjuk őket megfelelő eszköz és szoftver nélkül olvasni, noha sokszor kincsek is lehetnek például a régi flopilemezeken.
Így akarják megmenteni a flopilemezeket
A BBC összeállítása szerint ezek megmentése óriási munkát igényel és a helyzetet az is nehezíti, hogy a számítástechnika hőskorában még sokkal kevésbé léteztek azok a szabványok, melyek a ma keletkező adatok kompatibilitását biztosítják. Amikor a Cambridgei Egyetemi Könyvtár például 113 flopilemezhez jutott Stephen Hawking hagyatékából, az nagy kihívást jelentett az archiválóknak, hiszen azok sem voltak azonos formátumúak. A világhírű fizikus előadásait és más információkat tartalmazó lemezek egy része 5,25 hüvelykes nagy flopi volt, DOS-alapú számítógépekre, ám a későbbi lemezek a Magyarországon is népszerűbb 3,5 hüvelykes kis flopik voltak, ez a fájlrendszer ebben az esetben már egy korai Mac számítógéphez tartozik.
Az archivistáknak tehát csak ehhez az egyetlen hagyatékhoz kétféle olvasóra és operációs rendszerre van szüksége, ám a korai számítástechnika idejében szabványok híján ennél jóval többféle rendszer és lemez létezett.
Idővel a mágnesszalagok is elveszthetik az adatokat, így mindez azzal fenyeget, hogy a sötét középkorhoz hasonló digitális sötét kor marad utánunk, ahonnan nincsenek feljegyzések, mert már nem tudjuk azokat elolvasni vagy lejátszani.
A régi adathordozók sokszor szemétben végzik
A flopikat sokszor nem is tárolták megfelelően, így az is előfordul, hogy a garázsból vagy más nedves helyekről előkerülő lemezekről le kell kapargatni a penészt. A hagyatékból fennmaradt lemezek sokszor a szemétben végzik, miután azok tartalma a kortársak számára gyakran banálisnak tűnik, ám a későbbi korok kutatói számára értékes forrás.
Az adatmentés ezért fontos és nehéz feladat, ahol
már a flopik olvasására alkalmas eszközök beszerzése is kihívás, különösen, ha végül nem kifejezetten elterjedt formátumról van szó, mint a Nagy-Britanniában egy időben használt 8 hüvelykes, régi flopilemezek,
amiken a brit Munkáspárt egykori vezetőjének, Neil Kinnocknak az adatai vannak.
Az is nehezíti a munkát, hogy bár a flopilemezeken szerepelnek címkék, az adathordozókat előszeretettel hasznosították újra, így előfordulhat meglepetés is azok tartalmának megismerésekor. Az archivisták emellett igyekeznek azt is elérni, hogy a lemezek tartalma minél inkább az eredeti formátumhoz hasonlítson az adatmentés során. Az ezzel foglalkozók szerint azonban pont az új rejtélyek feltárása teszi a munkájukat izgalmassá, miközben az is új megvilágításba kerül számukra, hogy mennyit fejlődött a világ az elmúlt 30-40 évben.
