Külföldi lapszemle
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságFinancial Times
A NATO bővítésének és a transzatlanti bizalom erősödésének szoros egységben kell szolgálnia Európa biztonságát -- írta a Financial Timesban a magyar külügyminiszter. A lap kontinentális kiadásában kedden megjelent elemzésében Martonyi János amellett érvel, hogy mindkét területen létfontosságú az előrelépés. Álláspontja szerint a NATO-külügyminiszterek egy hét múlva esedékes budapesti ülésének világosan és határozottan ezt az üzenetet kell közvetítenie.
Az atlanti szövetség azzal fogja demonstrálni a nyitott kapuk politikája melletti elkötelezettségét, hogy jövőre Prágában tartandó csúcsértekezletén új tagországokat hív meg soraiba -- állapítja meg a külügyminiszter, aki szerint ehhez a NATO-nak át kell gondolnia a bővítés mellett szóló stratégiai érveket, és meg kell teremtenie a végrehajtásához szükséges konszenzust.
A külügyminiszter szerint Budapesten a NATO-nak érdemi lépést kell tennie a további bővítés stratégiájának meghatározása felé, majd a prágai csúcsig hátralévő időben napirendre kell tűznie a "kiket" és "mikor" kérdéseit is. A szövetség Cseh-, Lengyel- és Magyarországgal történt sikeres bővítése egyértelműen indokolttá teszi a folyamat továbbvitelét.
A NATO a transzatlanti kapcsolatok megerősítésében is fontos szerepet játszik, Magyarország pedig nem tekinti alternatív választási lehetőségnek a transzatlanti és az európai biztonságot. Mindkettőre igényt tart, és mindkettőhöz kész hozzájárulni. Az EU önálló biztonsági és védelmi képességeinek a kiépítése sem jelenti azt, hogy a NATO elveszítené az európai biztonság szavatolásában játszott kulcsszerepét. A kezdeményezés nem az Egyesült Államok kizárására irányuló összeesküvés, és a Bush-kormányzat nem is használja azt ürügyként az Európától való elszakadásra -- hangsúlyozza a külügyminiszter.
Az önálló európai védelmi és biztonságpolitika kiegészíti a NATO-nak a közös védelemmel kapcsolatban vállalt kötelezettségeit. Egyúttal azt jelzi, hogy Európa hajlandó nagyobb szerepet és nagyobb terheket vállalni a kontinensen folyó konfliktusmegelőzési és válságkezelési tevékenységekben fűzi hozzá.
Martonyi szerint e tekintetben jó kiindulópontnak tekinthetők az EU nizzai csúcsértekezletén hozott döntések, s a NATO- és az EU-külügyminiszterek Budapesten sorra kerülő első hivatalos találkozóján tovább kell vinni ezt a folyamatot.
Le Figaro
A Strasbourgban politikai menedékjogot kapott zámolyi romák történetét több helyszínen körüljáró riportot közölt keddi számában a Le Figaro, feltárva azokat a körülményeket, amelyek a magyar romák egyedi esetét besorolják a közép-európai cigányságot sújtó diszkrimináció általános jelenségei közé, és az Európai Unió bővítésének jelenlegi szakaszában kiemelik a probléma időszerűségét.
Stéphane Kovacs, a konzervatív francia lap tudósítója a zámolyiak konkrét története kapcsán emlékeztet arra, hogy a közép-európai cigány kisebbség a piacgazdaság első számú áldozata, társadalmi-gazdasági helyzetének jellemző mutatói minden megközelítésben negatív rekordot döntenek. Ez a réteg a legszegényebb, legkevésbé iskolázott, a munkaerőpiacon legkevésbé keresett csoport, amelynek tagjai a legnagyobb arányban képviseltetik magukat a börtönbüntetést töltők körében.
Helyzetük Magyarországon és a térségben mindenütt, de Európa más államaiban is -- nevezetesen Olaszországban -- tovább romlott az elmúlt években -- idézi a szerző az Európa Tanács idevonatkozó jelentésének megállapításait. Claude Cahn, a Budapesten székelő Romajogi Európai Központ igazgatója szerint a térségben mindenütt érvényesülő cigányellenes diszkrimináció és elnyomás politikáját az a törekvés mozgatja, hogy a roma lakosságot hagyományainak feladására kényszerítsék. Ezt szolgálja a lakáshoz jutást akadályozó szegregáció, az iskolai oktatásban mutatkozó különbségtevés, a cigányokat hosszabb börtönbüntetéssel sújtó ítéletek is -- állítja a budapesti intézmény vezetője.
Az Európai Unióhoz való csatlakozás utolsó tárgyalási szakaszában az emberi jogok tiszteletben tartásának és a kisebbségek védelmének kötelező kritériumával szembesítik a jelölt országokat.
Financial Times, Le Figaro -->
