Szent - lengyelül

A központi bank függetlensége szent, de ez nem jelenti azt, hogy megengedheti magának az arroganciát is -- magyarázta az új lengyel kormánykoalíciós szerződés aláírása után a leendő pénzügyminiszter, a baloldal által delegált Marek Belka azt, hogy miért készül bevallottan nyomást gyakorolni a jegybankra a kamatok csökkentése érdekében. Varsóban az inflációt 10 százalékponttal meghaladó magas kamatokat teszik meg a gazdaság rossz teljesítményének, közvetve az elszabaduló költségvetési hiánynak a bűnbakjává. Belka "konzultáció, vita, partnerség" mezébe öltözteti a várható kényszerítő lépéseket -- és akkor a súlycsoporti valódi ellenfél, a sokkterápia atyjaként ünnepelt és átkozott, liberális Balcerowicz jegybankelnök még örülhet is, ha nem törvénymódosítással változtatják meg bankja státusát.
Az európai uniós elvekkel ellentétes módosítást a koalíciós társsá előlépett parasztpárt követeli, míg a szeptember 23-án győztes baloldali demokraták megelégednének a jegybank(elnök) csendes fojtogatásával is. A képlet valószínűleg jellemző lesz mindarra, ami a lengyel gazdaság- és egyéb politikában várható, mindaddig, amíg ez a koalíció kitart.
Rövid élet jósolható neki. És nemcsak azért, mert a baloldali--parasztpárti koalíció egyszer már bebizonyította életképtelenségét, hanem -- és sokkal inkább -- azért is, mert ilyen összeállítású tandemmel megoldhatatlanok a sürgős feladatok. Közöttük a központi költekezés visszafogása és a keserű kompromisszumok megkötése az EU-csatlakozási tárgyalásokon. Ez pedig már nekünk is húsba vágó lehet, ha igaz, hogy nincs első körös bővítés Varsó nélkül.