Visszaütő FVM-trükkök
Sajátos tájékoztatási politikába kezdett az agrártárca, hogy egyes intézkedéseit utólagosan igazolja. A módszer lényege, hogy tényként tüntetnek fel meg nem történt eseményeket, amelyekkel a valóságot elfedik. Úgy tűnik, esetenként nem cél, hogy az állításokat hitelt érdemlően alátámasszák. A fontos inkább az, hogy a hivatalos álláspontok az igazság látszatát keltsék. Így viszont a minisztérium a közvéleményt teljes mértékben félrevezeti.
A helyzet e szempontból akkor vált súlyossá, amikor a kormány intervenciós állami kukoricavásárlásról döntött. Ezt az agrárminiszter később a parlamentben azzal támasztotta alá, hogy a beavatkozást az illetékes terméktanács kérésére, a szakmai szervezetekkel egyeztetve határozták el. Azóta a tárca ezt a verziót ismételgeti, holott ennek a valósághoz semmi köze nincs. Tárgyalások ugyanis e témában a kormánydöntést megelőzően nem voltak, sőt az ágazati szervezeteket a tárca a vásárlási alapfeltételek kidolgozásába sem vonta be.
Sokat elárul, hogy a minisztériumi apparátus a vételi konstrukció legelemibb részleteit is csak a kormányzati bejelentés után ötlötte ki, miközben ez normális esetben éppen fordítva történik. Ezért az a feltételezés tűnik valószínűbbnek, hogy a tárca a vásárlási feladatot felkészületlenül, felsőbb kormányzati körökből kapta meg. Ezt palástolhatja a valóságtól elrugaszkodott kommunikációs politika, ami egyben sportszerűtlen módon a szakmai szövetségekre igyekszik hárítani a felelősség egy részét, ha a sebtében hozott, késői intézkedés félresikeredik.
E magatartásával a tárca teljesen felesleges vitákat kavar az egyébként is feszült gabonapiacon. Így maga is alapot szolgáltat ahhoz, hogy a növekvő elégedetlenség demonstrációk formájában nyilvánuljon meg.
