Árnyék a bírákon

Lezárult a metróper. A Legfelsőbb Bíróság az államnak kedvező, a fővárosi önkormányzat - illetve megannyi, füsttől-gáztól fuldokló, közlekedni vágyó, húsz éve újabb metróvonalra váró pesti ember - számára kedvezőtlen, ám mindenképpen fontos döntést hozott a jogvita felülvizsgálata során. Igyekezett rávilágítani az állam helyzetére, szerepére egy sajátos, részben polgári, részben közigazgatási, közjogi elemeket tartalmazó megállapodáson alapuló jogviszonyban.

Szinte bizonyos, hogy nyilvánosságot kapnak majd az állam szerepére vonatkozóan a döntéssel vitázó, az indokolást kiegészítő vagy azt megkérdőjelező jogi álláspontok, anélkül, hogy kétségbe vonnák a legmagasabb ítélkező fórum hozzáértését. Ez még a vesztes féltől is távol áll. A nyilatkozatokból kitűnően a főváros inkább a jelenlegi politikai kurzust hibáztatja az elvesztett perért, és a kormány döntéshozókra gyakorolt befolyását feltételezi az ítélet mögött. Amit az igazságszolgáltatók okkal-alappal visszautasítanak.

Ám kétségtelen, a tegnapi döntésbe hiba csúszott. Amikor a felülvizsgálati tanács elnöke át akarta adni a feleknek a kihirdetett, írásba foglalt határozatot, kiderült , hogy a példányokon november 10-i, a tárgyalás megkezdése előtti dátum szerepel. Az elírást azonnal, annak rendje-módja szerint kijavították. Jogkövetkezménye nincs, legfeljebb a bírókat érintő munkajogi konzekvenciái lehetnek.

Elírás, sőt sokkal nagyobb figyelmetlenség is megesik nemegyszer az ügyekkel leterhelt bíróságokon. Pedig még egy egyszerű fülemileperben sem lenne megengedhető semmiféle lazaság. Egy olyan súlyú, politikailag kiélezett ügyben, mint a metróper, azonban a határozat eldátumozása jóvátehetetlen hiba. Különösen olyan helyzetben, mint manapság, amikor a bíróságokat, úgymond, az ág is húzza.

Szerencsétlen elírás volt. Árnyék vetült a pártatlan ítélkezőkre.