Szomorú karácsony

A hír hallatán, hogy sem a Toyota, sem a DaimlerChrysler nem jön Magyarországra, az az anekdota jutott eszembe, amely szerint Salamon Béla egy Kossuth-díj-kiosztás után így szólt kétszeres Kossuth-díjas kollégájához: Valami baj lehet, kezdesz nem kapni kitüntetéseket.

Szóval így áll a helyzet: a BMW után újabb reményeink is kútba estek. Mindezt persze nem szabad végzetes csapásként értékelni, hiszen termel a szentgotthárdi FIAT-GM gyár; Szuzuki Oszamu most jelentette be újabb beruházási tervét, és - bizalmas értesüléseink szerint - az Audi AG igazgatótanácsának tagja egy hónapja azt mondta Orbán Viktornál tett látogatása alkalmával, hogy a német cég a következő öt évben több mint 500 millió eurós fejlesztést hajt végre Győrben.

Más kérdés persze, hogy Tatabányának jólesett volna elnyerni a nagyberuházást, hiszen már a BMW is komoly tárgyalásokat folytatott a városban, amelynek már nem maradt ilyen volumenű reménybeli befektetője.

Nyergesújfalunak sem. A két eset persze összehasonlíthatatlan, hiszen a PSA-Toyota beruházásért három feltörekvő EU-aspiráns vetélkedett. Csehország vélhetőleg több kedvezmény felajánlásával győzött, az ugyanis biztos, hogy az autóipar ma már nem egy ország belpiacára települ. Az viszont számít, milyen a környék megközelíthetősége. Tatabánya és Nyergesújfalu annak ellenére sem nyerhetett, hogy az infrastrukturális szempontból viszonylag kedvező helyzetben lévő Észak-Dunántúlon helyezkedik el. Mit szóljon akkor Kelet-Magyarország, amely mintha rajta sem lenne a befektetők térképén?