Veszélyeztetett uniós agrárpénzek

Jóval korábban kellett volna meghoznia a kormánynak azokat az agrárintézményi döntéseket, amelyek végül tegnap születtek meg. A hírek szerint a kabinet most is csak az unió kifejezett nyomására gyorsított az előkészületeken, pedig az intézményfejlesztés valójában magyar érdek lenne. Nem kevesebbről van ugyanis szó, mint a belépés utáni EU-s agrártámogatások fogadásáról és felhasználhatóságáról, ami megfelelő apparátus (kifizető ügynökség), illetve nyilvántartási és ellenőrzési rendszer nélkül elképzelhetetlen lesz.

A hivatalos vélemények szerint persze nem vagyunk késésben, még akkor sem, ha már 2004-ben felvesznek bennünket. Csakhogy az agrárközvélemény intézményi ügyekben bizalmatlanul fogadja az optimista kijelentéseket, mivel Magyarország az előcsatlakozási uniós agrárfejlesztési forrásokat folyósító SAPARD-programmal már befürdött. Az FVM 1998 utáni kisgazda vezetésének róható fel, hogy a projektet sem 2000-ben, sem 2001-ben nem lehetett beindítani, így az agrárgazdaság mintegy 20 milliárd forint "ingyenforrás" után fut. A rossz tapasztalatok miatt tartanak ma sokan attól, hogy a támogatások lehívását ellehetetlenítő "SAPARD-szindróma" élesben, a teljes jogú tagság elnyerése után is megismétlődik.

Intő jel, hogy a kifizető ügynökség teljes felkészítéséhez várhatóan 19 hónapra lesz szükség, és a munkát az idei választások több hónapra is leállíthatják. Kétségtelen ugyanakkor, hogy pillanatnyilag fontosabb kérdés, egyáltalán mekkora EU-s forrásra számíthatunk a csatlakozás után. Már az is nagy felzúdulást válthat ki, ha a ma remélt kétmilliárd eurónyi (400-450 milliárd forintnyi) éves agrárösszeg kis részét kapjuk csak meg, ami sajnos nagyon is valószínű. Az újabb botrányt pedig az okozza majd, ha a reményekhez képest csökkentett támogatásokat egyáltalán nem, vagy csak késve vehetjük igénybe az intézményi felkészületlenség miatt.