Majdnem teljes jogharmonizáció
A munka törvénykönyve, valamint a kapcsolódó törvények és rendeletek azt mutatják, hogy az EU foglalkoztatási és szociális ügyekre vonatkozó joganyagának nagy részét Magyarország átvette, ugyanakkor néhány területen még további módosítások szükségesek - jelentette ki Odile Quintin, az Európai Bizottság Foglalkoztatási és Szociálisügyi Főigazgatóságának vezetője. A magyarországi, június végi tárgyalások során az is elhangzott, hogy nagyobb figyelmet kell fordítanunk a foglalkoztatási szint növelésére, szociális integrációs kérdésekre és a régiók közti egyenlőtlenségekre.
Odile Quintin kevesellte, hogy hazánk alig 20 százalékot irányzott elő szociális és foglalkoztatási célokra a strukturális alapokból, ami nemcsak saját feladatainkhoz, de a többi csatlakozó ország által tervezetthez képest is kevés. A tárgyalópartnerek e terület vonatkozásában 23 százalék előirányzásában állapodtak meg, ami azonban nem végleges, van lehetőség a módosításra. Ez az arány azonban önmagában nem vizsgálható. A nemzeti fejlesztési terv (nft) - melynek része a humánerőforrás-fejlesztési operatív program (hefop) - céljainak megvalósításához szükséges, hogy az operatív programok egyes fejlesztései integrált módon, a szinergikus hatásokat kihasználva valósuljanak meg, megakadályozandó a fejlesztések elaprózódását. Tehát a 23 százalékos arány csak komplexen, a többi célterülettel való viszonylatban értelmezhető - reagált megkeresésünkre a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium.
A problémásnak talált ügyek megoldása céljából szakértői csoport utazott Brüsszelbe. A fizetésképtelenségre vonatkozó (bérgarancia-) irányelvvel, a szülési és gyermekgondozási szabadságra vonatkozó irányelvvel kapcsolatban megállapították, hogy a magyar jog teljes mértékben összhangban van az Európai Unió normáival. A főigazgató kijelentéseivel ellentétben a jelenleg hatályos jog szerint nincs törvényi akadálya annak, hogy mindkét szülő egyszerre vegyen ki gyermekgondozási szabadságot, illetve a kötelezően kiadandó szülési szabadság intézménye is létezik - tájékoztatott Horváth István, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium jogi főosztályvezetője. A munkaidő szervezésének irányelvével kapcsolatban az egyetlen nyitott kérdés a készenléti jellegű munkakörökre vonatkozó szabályozás. Ugyancsak vizsgáljuk, hogy a munkavállalói rendkívüli felmondásra vonatkozó előírások megfelelnek-e az uniós direktíváknak - tette hozzá.
A társadalmi kirekesztődés által leginkább fenyegetett csoportok a lakosság közel 5 százalékát kitevő romák, a munkanélküliek, a fogyatékkal és tartós egészségügyi problémákkal élő emberek, a hajléktalanok, illetve a hátrányos helyzetű térségekben élők.
A fenyegetett csoportok foglalkoztatásának növelése céljából Magyarország is részt vesz abban az EU által indított együttműködési folyamatban, amelynek elsődleges célja, hogy a bizottsággal közösen 2003 végéig egy "társadalmi beilleszkedéssel kapcsolatos közös memorandumot" készítsen el.
Jelenleg az állástalanok jelentős részét olyan személyek teszik ki, akik tartósan munka nélkül lévők, és ráadásul halmozottan hátrányos helyzetűek. Ezért a magyar Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) komplex, több szolgáltatási és támogatási komponens egymásra épülését tartalmazó központi és megyei programokat indít számukra. Az egyénre szabott szolgáltatások során a munkanélkülivel közösen tárjuk fel a gátló körülményeket, akár pszichológiai tanácsadással is segítjük őket. Álláskereső klubok működnek, amelyek csoportos, többhetes tréningek alkalmával segítik a munkaerő-piaci reintegrációt elősegítő módszerek megtalálását - mondta Somodi Istvánné, az ÁFSZ főigazgató-helyettese.
Az európai foglalkoztatási stratégia végrehajtásához a magyar kormány a bizottsággal együtt elkészítette "A magyar foglalkoztatáspolitika középtávú prioritásainak közös értékelése" című dokumentumot (közös értékelés), amelyet 2001 novemberében írtunk alá - tudtuk meg a munkaügyi tárca stratégiai főosztályán. Ez kijelöli a kulcsfontosságú prioritásokat és célokat a munkaerő-piaci átalakulás és a humánerőforrás-fejlesztés területén. A magyar kormány évente úgynevezett követő jelentést készít a megfogalmazott intézkedések utóéletéről, melyet a bizottság a foglalkoztatáspolitika referenciadokumentumának tekint, és mely a hefop stratégiájának is alapját képezi.
