Munkavállalás az EU-ban a csatlakozás előtt
A csatlakozás előtt az EU munkaerőpiacára való kijutás egyik legegyszerűbb formája a Magyarország és az uniós országok közötti kétoldalú szerződésben meghatározott kvóták alapján történő munkavállalás. Ausztriában és Németországban több ezer magyar dolgozik ily módon, a többi négy, Magyarországgal bilaterális szerződést kötött állam iránt azonban gyér az érdeklődés. A legtöbb magyar a vendéglátóiparban próbál szerencsét, de sok hentes, ápolónő és építőipari szakmunkás is él a lehetőséggel.
"A hat EU-tagállammal - Német-, Francia-, Írország, Ausztria, Hollandia, Luxemburg - kötött egyezményben rögzített kvótákon belül az adott ország nem vizsgálja saját munkaerő-piaci helyzetét, betöltetlen álláshelyeinek számát, hanem könnyített eljárással megadja a munkavállalási engedélyt" - tájékoztatott Somodi Istvánné, a Foglalkoztatási Hivatal (FH) főigazgató-helyettese. A nemzetközi szerződés a legtöbb esetben életkori korlátot határoz meg, szakképzettséghez és aktív nyelvtudáshoz köti a foglalkoztatást, így csak ezen kritériumoknak megfelelő jelentkezők kaphatnak munkalehetőséget. Fontos tudni, hogy a gyakornoki vagy vendégmunka-vállalói egyezménnyel utazók egyszer élhetnek a lehetőséggel - tette hozzá.
A munka iránt érdeklődők az FH-nál és a megyei munkaügyi központoknál kaphatnak jelentkezési nyomtatványt, ahol az erre a területre szakosodott szakértő tanácsát is kikérhetik. Pályázataikat ajánlatos ugyanezen helyek valamelyikén személyesen benyújtani, mivel az adatok egyezőségét a központok munkatársai megvizsgálják.
A hat uniós tagország közül a legnagyobb kvóták a magyar szempontból legkeresettebb két munkaerőpiacra, Németországra és Ausztriára vonatkoznak. Mivel mindkét ország jelezte, hogy az új tagországok 2004-es belépése után is fenntartja korlátozásait, a csatlakozás után legalább 2, legfeljebb 7 évig valószínűleg továbbra is csak a kormányközi egyezmények révén lehet majd Németországban és Ausztriában a legegyszerűbben munkát vállalni.
>> Ausztria: legnépszerűbb a határ menti ingázás
Ausztriával a gyakornokcsere-egyezmény alapján az idén 1600 magyar állampolgár vállalhat munkát. A munkavállalási engedély általában egy évre érvényes, mely a munkaadó igénye és a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata után fél évvel meghosszabbítható. Tavaly 900 fős volt a keret, melyet akkor fél év alatt betöltöttek a magyarok.
A határ menti ingázók cseréje alapján 1700-an dolgozhatnak. Nagyon népszerű útja ez az ausztriai munkavállalásnak, a magyarok minden évben feltöltik a kontingenst. Ilyen munkára csak Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyei lakcímmel rendelkezők jelentkezhetnek, akiknél naponta megoldott az ingázás. Mivel korlátlan alkalommal meghosszabbítható a munkavállalás, a tapasztalatok szerint nagyon nehéz bekerülni a kontingensbe.
"Ausztriában az utóbbi években nőtt a bilaterális egyezmények alapján dolgozó magyarok száma, ugyanis tapasztalataink szerint az osztrák munkaadók is szívesen alkalmaznak magyar munkaerőt" - mondta a tendenciáról Kovács Géza, az FH osztályvezetője.
>> Németország: pincérek, hentesek, ápolók utaznak
Németországgal 1990 óta él a vendégmunka-vállalói egyezmény, továbbra is 2000 fős a keret, melyet azonban korábban egyik évben sem tudtak kitölteni a magyarok. "A kiutazók nagy része vendéglátós - pincér, szakács -, de gyakran keresnek hentest és ápolónőt is. Jelenleg kőműveseket, festőket, mázolókat, épületasztalosokat, borászokat és agrármérnököket is várnak" - említette Kovács Géza. A munkavállalási engedély egy évre szól, mely szintén fél évvel hosszabbítható.
Ugyancsak a németországi munkavállalás útja lehet a szezonális munkavégzés, mely három hónapra érvényes. Itt keretszám nincs rögzítve, a kiutazók létszáma a német cégek igényeihez alkalmazkodik. Tavaly több mint 5000-en mentek így ki. A németek definiálták, hogy szezonmunkára csak a vendéglátóiparba, a mező- és erdőgazdaságba, a zöldség- és gyümölcsfeldolgozó, valamint a fafeldolgozó iparba mehetnek magyarok. A szezonális munka egyik altípusa a vásári mutatványosként meghatározott tevékenység, mely vándorcirkuszok személyzetét takarja a lakatostól a villanyszerelőig. E területre 9 hónapra szóló munkavállalási engedélyt lehet szerezni, ám ennek leteltével legalább egy évre vissza kell térni az anyaországba.
>> Írország, Franciaország: gyér érdeklődés
Úgy tűnik, hogy a többi négy uniós tagállam, mellyel kétoldalú szerződés van érvényben, nem érdekli a magyarokat. Ez részben a nyelvtudás hiányával, részben a kevés információval és az adminisztratív akadályokkal magyarázható. Ráadásul a magyar munkavállalónak kinti munkaadót kellene találnia, mely a földrajzi távolság miatt is bajos.
Írországgal 1993-ban kötöttünk egyezményt 12 fős kerettel, ám az egyezmény alapján még nem ment ki magyar munkavállaló, jelentkező sem nagyon volt. Luxemburg esetében 20 főről szól a szerződés, és ebben az esetben is szerény az érdeklődés, csak 4-5 magyar állampolgár élt a lehetőséggel.
Hollandiával szintén létezik bilaterális szerződés, ám az FH nem vesz részt a programban. Nem lehet tudni, hogy mennyi magyar vállal ezen az úton munkát, viszont sok az adminisztratív korlát. Például a holland munkaadónak nyilatkoznia kell, hogy nem betöltetlen álláshelyre veszi fel a magyar munkavállalót, a magyar munkavállaló munkaadójának pedig ugyancsak nyilatkoznia kell, hogy a féléves kinntartózkodás után visszaveszi munkahelyére beosztottját. Ezen túl a kimenni szándékozónak részletes, féléves munkatervet kell írnia a leendő holland munkaadóval egyeztetve.
Másfél éve indult el Franciaországgal a gyakornokcsere-egyezmény. A keretszám 300 fő, jelenleg körülbelül 50 pályázat van a francia félnél.
Mivel a kvóták kölcsönösen érvényesek, ezért ugyanilyen számban jöhetnének német, osztrák, francia, holland, ír, luxemburgi munkavállalók is Magyarországra, ám az FH illetékesei szerint nagyon kis számban érkeznek, elsősorban nyelvi lektorok jönnek, akik olyan kevesen vannak, hogy a hivatal munkatársai személyesen ismerik őket.
