Alig tudunk többet vásárolni

Magyarország kezdi elveszíteni korábbi kedvező pozícióját a régión belül a vásárlóerő terén, már inkább az alsó középmezőnyhöz tartozik. Az országon belüli különbségek is hatalmasak, a legfejlettebb és a legelmaradottabb térség között négyszeres az eltérés. A GfK Piackutató Intézet minden második évben elkészíti a regionális vásárlóerő térképét. Az adatok alapját a hivatalos jövedelemstatisztikák jelentik, de a hivatalos adatokat korrigálják más KSH- és, ahol lehetséges, munkaerő-piaci számokkal is. A szakértők megpróbálnak a vásárlóerőt befolyásolni képes minden tényezőt figyelembe venni.

Ha nem a százalékos, hanem az abszolút vásárlóerő-értékeket vizsgáljuk, akkor 2006-hoz képest jelentős emelkedés mutatható ki – mondta Kozák Ákos, a GfK Piackutató Intézet vezérigazgatója. A fogyasztói bizalmi index ugyanakkor lefelé mutat, de a gazdaság fehérítése láthatóvá tette a vásárlói potenciált – magyarázta a szakértő a látszólag ellentmondásos adatokat.

Nemzetközi kitekintésben óriásiak a különbségek a vásárlóerőben: Liechtenstein messze kiugrik felfelé, míg Moldova lefelé. A vásárlóerő-paritásos indexszel jobb helyezést ért volna el Magyarország, mint a nyers számok alapján, így az európai országok átlagában 44,4 százalékon áll. A rendszerváltó államok nagyjából egy tömbben vannak, de azért vannak különbségek. Szlovákia megelőz minket, míg Lengyelország közvetlenül mögöttünk van a rangsorban, Csehország Szlovéniával együtt kiemelkedik a régióból. A balti államok is jobb helyzetben vannak Magyarországnál. Korábban úgy tűnt, 2015 körül elérhetjük a legfejletlenebb EU-tagok szintjét, de mára ez nem ilyen biztos – mondta Kozák.

Hazánk régiói között is nagyok különbségek, a két évvel ezelőttiekhez hasonlóan: a toplistás helyezettek továbbra is hasonló mikrokörnyezetből kerülnek ki – mondta Kui János, az intézet szakértője. A kistelepülések lakói továbbra is kedvezőtlen helyzetben vannak. Három régió haladja meg az országos átlagot vásárlóerő-értékben; Nyugat- és Közép-Dunántúl kismértékben, Közép-Magyarország kiugróan. Megyei bontásban Budapest és három megye mutat gyorsabb fejlődést. 2006 óta Vas három hellyel került hátrébb, Fejér, Pest és Komárom-Esztergom egyaránt egyet javított, Nógrád kettőt, de komoly átrendeződés ezzel együtt nem volt. A megyeszékhelyek környéke messze meghaladja vásárlóerőben a kistelepüléseket. Minél nagyobb települést vizsgálunk, annál nagyobb a vásárlóerő, kivétel az 50–100 ezer fős kategória, mert az megelőzi a százezer felettieket. Budaörs, Csopak, Hévíz a három legnagyobb vásárlóerejű település, a legszegényebbek pedig mind ötszáz fő alatti kistelepülések. Csenyéte a legszegényebb, 37 százalékos értékkel. Ezek a települések nem tudtak érdemben változtatni a pozíciójukon. A budapesti kerületeket külön vizsgálva a XII. a leggazdagabb, az országos átlagnál több mint 60 százalékkal nagyobb vásárlóerővel. Területileg jól behatárolhatóan az Észak-Magyarország régióban és Baranya megyében van a legtöbb szegény település, míg Budapesten kívül főként Nyugat-Magyarországon vannak a leggazdagabbak. BD

A település nagyságát, a lakosság számát, vásárlóerejét s a várható forgalmat vizsgálja a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. – mondta Laber Zsuzsa kommunikációs vezető.

Az új áruházak megnyitásakor részletes piackutatásokat végez az Auchan Magyarország is, hogy megbecsülje a várható forgalmat – mondta Jean Paul Filliat vezérigazgató. KÁ–KT

A település nagyságát, a lakosság számát, vásárlóerejét s a várható forgalmat vizsgálja a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. – mondta Laber Zsuzsa kommunikációs vezető.

Az új áruházak megnyitásakor részletes piackutatásokat végez az Auchan Magyarország is, hogy megbecsülje a várható forgalmat – mondta Jean Paul Filliat vezérigazgató. KÁ–KT-->