Egyrészt a közüzem megszűnésével az évi 12 milliárd köbméteres hazai felhasználás tizedét képviselő, körülbelül 20 ezer kis- és középvállalat (kkv) kerül ki a versenypiacra. Már ma is onnan fedezik az országos gázigény 70 százalékát. Másrészt a szegmens magához vonzhat olyan fogyasztókat is, amelyek a fenti dátumtól még választhatják ugyan az akkortól működő, úgynevezett egyetemes szolgáltatás oltalmát is, de jobb ajánlatot is kaphatnak a piacról – ezek az óránként száz köbméternél kevesebbet fogyasztók. Nagyobb lesz tehát az a piaci hányad, amelyben átláthatóbbak a kereskedők költségei, árképzése.
Harmadrészt az árképzésen belül hamarosan ráterelődik a figyelem a rendszerhasználati díjra. A díj aránya ugyanis a fogyasztói áron belül 15 százalékról 30-ra nőtt amiatt, hogy mostanra a pár hónappal ezelőttinek a felére esett a végfelhasználói ár másik fő összetevőjének, az importgáznak az ára és így az aránya is. „Az elmúlt három évben a rendszerhasználati díj anélkül emelkedett, hogy annak bárki firtatta volna az okát” – mondta pénteki tájékoztatóján Góczi István.
Pezsgést hoz az is, hogy kiderült: rossz üzletre tettek, akik aukción, a jelenleginél érdemben magasabb áron kötöttek le nagy mennyiséget, holott most jóval olcsóbban vásárolhatnának. Célszerűbb folyamatosan figyelni a piacot, a kisebb fogyasztóknak pedig e célra, illetve közbeszerzésre és tendereztetésre beszerzési társulásokat létrehozni.
