A párás meleg, a szél, illetve a hőség miatt a szokásos hat hét helyett négyre zsugorodott az idei kajszi szezon. Összeértek a fajták, mondta Szabó Gábor bonyhádi termelő. A legjobban talán a ceglédi óriás bírta a klímát, a magyar kajszit és a rózsabarackot egyszerűen elengedte a fa. Ez azt jelenti, hogy elég volt egy erősebb szél, és a termés harmada a földre került. Márpedig viharból, erős szélből jutott minden hétre. Ezek ellenére azonban bőven volt gyümölcs a fán - számol be a TEOL.
Az ár így inkább a vásárlóknak kedvezett, nem igazán a termelők szája íze szerint alakult. Míg az étkezési minőségű kajsziért 150-120 forintot adtak, addig a lébarack kilójáért az idén 50 forintot kínáltak a feldolgozók. Aki cefrét vett, pálinka alapanyagnak, annak kilónként 60-70 forinttal kellett számolnia.
A Zöldség Gyümölcs Terméktanács elnöke, dr. Lux Róbert szerint nem csak a magyar, de a görög kajszi is csúcsteljesítményt nyújtott az idén.
A gyümölcslé feldolgozók emiatt innen is és onnan is igyekeztek nyomott áron vásárolni. Mint mondta, nagy gond ezen a területen is, hogy a haszon nagyobbik fele nem a termelőkhöz jut, hanem az üzletláncokhoz.
A termelőtől megkövetelik, hogy az oda szállított barackot, meggyet és a többi gyümölcsöt maximum plusz 5 fokon tárolják addig, amíg odaér, majd kiteszik az árut a 25 fokos eladópultba. Ha nem így szállítják, akkor levonnak az árból. Ugyanez a helyzet a hűtőházakkal is, senki nem érti például, hogyan lesz a kilónként ötven forintért átvett meggyből a boltban 350-400 forintos kompót - mondta az elnök.
TEOL-->
