A módosítás nemcsak a lobbistáktól, hanem a központi döntéshozóktól is megkövetelne kötelezettségeket, amelyek elmulasztását szankcionálná. Kiterjesztené a törvény hatályát többek között a társadalmi szervezetekre, így kivédené, hogy a cégek – mondjuk – egyesületek hátteréből lobbizhassanak, mint ma több esetben teszik. A szakma, sőt az IRM Igazságügyi Hivatala is régóta szorgalmazza a változtatást, mivel a 2006-ban született törvény kevéssé váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
A tapasztalatok azt mutatják, kétféle lobbista van: az egyiknek igazolványa van, és be kell számolnia a tevékenységéről, de nem lobbizik, a másiknak nincs igazolványa, beszámolási kötelezettsége, mégis csinálja – mondta Szabó Lajos, az Igazságügyi Hivatal főigazgató-helyettese. A hivatal nyilvántartásában mintegy kétszáz lobbista szerepel. Sokan azért jelentkeztek, mert úgy vélték, ez afféle szakértői névjegyzék, amelyből majd választ az, akinek szüksége van lobbistára. Csakhogy ez nem így működik, a lobbizónak kellene „nyüzsögnie”, hogy legyen dolga.
A regisztráltak legfeljebb tíz százaléka lobbizik folyamatosan, többnyire ugyanazok. Ők be is számolnak a tevékenységükről negyedévente. Mások nemigen. A nyilvántartásból eddig negyven főt töröltek, mert folyamatosan nem tettek eleget beszámolási kötelezettségüknek. Egyikük sem fellebbezte meg a döntést. Mindez azt jelzi, nem működik jól a törvény, sokan nem veszik komolyan.
A hivatal egyebek között javasolja: az igazolvány nélkül lobbizóról is legyen köteles beszámolni a megkeresett szerv, a hivatal pedig eldönthesse, történt-e érdemi döntésbefolyásolás vagy sem.
