A következő ciklusig már csak a konkrét, azonnali kihívásokra lehet válaszokat adni: tűzoltás, a működőképesség megőrzése, többet ne várjunk.
Még szerencse, hogy a miniszter abszolút profi az egészségbiztosítás és a finanszírozás területén, higgadtan lavírozik a politika és a szakma között. Nem népszerű feladat.
Nyugalom, üzeni a politikának, amennyire tudunk, segítünk az ország likviditási gondjain, kevesebb járulékból gazdálkodunk.
Mérsékletre inti - közvetve - az ellenzéket is: tudniuk kell, hogy kihasználva a kormány bizonytalankodását, s az Alkotmánybíróság sajátos álláspontját, megfosztották a szakmát az olyannyira szükséges pótlólagos forrásoktól - vizitdíj, kórházi napidíj -, kilőtték a szerény reformelemeket is. Politikailag tán megérte, de a feladat a következő ciklusra marad – írja a Népszabadságban Frenkl Róbert orvos.
Az egészségügyben a költségrobbanás és a lakosság öregedése folytán erős központi irányítás kell, másképp nem tarthatók kézben a folyamatok. Bármennyire rossz tulajdonos az állam s kedvezőtlen minden monopolhelyzet, nincs más út.
Bármennyire zsákutcába vitte az ügyet a politika, nem kétséges a valódi reform szükségessége. Példázza ezt a gyógyszer-gazdaságossági törvény. A gyógyszerkassza felülről nyitott, el is szabadult évről évre. Kellett a korlátozás, bár olykor már túlzásba megy. Irreálisan megnőttek a lakosság terhei.
A gyógyító-megelőző kassza viszont zárt rendszer, az intézmények egymástól veszik el a pénzt. Ezért is kell változtatni. Még most is sok az állami, önkormányzati intézmény.
Okosan vezérelt folyamatban fokozatosan kell csökkenteni a számukat, figyelemmel az eddigi tapasztalatokra, megtalálva az intézmények új tulajdonosait és profilját. A működő magánintézmények jelzik: életképes és fejleszthető ez a rendszer a kiegészítő biztosításokkal együtt.
