Ha nem tudjuk azt a rizikót kezelni, ami a mostani helyzetben van, akkor nem kerüljük el következő időszak válságát. A gazdaságok soha nem látott mértékben adósodnak el, nagy hiányokat halmoznak fel, amit finanszírozni kell. Ez Magyarországon is gondot jelentett, mert kiszorította a vállalatokat a finanszírozásból" - hangsúlyozta Bajnai.
Hozzátette: "Részben a növekedése, részben a válságból okulva sokkal kevesebbet fogyaszt az USA lakossága, 1300 milliárd dolláros keresletkiesésre lehet számítani. Ha nem lesz aki az USA helyébe lépjen a fogyasztásban, akkor az ellenállási politika jóval lassúbb növekedési ütemet hozhat, amihez hozzászoktunk korábban. Tanulva a bankok szorult helyzetéből le kell vonni a tanulságot, de fokozatosan kell csak megnövelni a tartalékkövetelményeket, különben még jobban befékezzük a gazdaságot. Mivel a magyar bankrendszer nagy része külföldi kézben van, ezért ez a tőkekövetelmény nem minket érint elsősorban." - mondta Bajnai.
Társadalmi válság is jöhet
Ha a munkanélküliség tovább nő, akkor az 1929-33-as válsághoz hasonló időszak jöhet: ez a társadalmi stabilitást is veszélyezteti, ha nem kontrolláltan történik.
A protekcionizmus erősödése is jelentős kockázat, ami nagyon könnyen fedi el magát nacionalizmussal. Veszélyes ez a valódi problémák elfedésére is.
"A nemzetközi befolyás tartósan nem válhat el a gazdasági befolyástól, ezért nagy kockázat, ha az Egyesült Államok nem tudja megállítani az eladósodást, mert a növekvő függőségnek komoly geopolitikai következményekkel járhat.
A miniszterelnök azt önmagában helyesnek tartja, hogy kibővült a döntéshozók köre. Magyarországra is érvényes mindez, nem mindegy a nemzetközi súlya miatt sem, mennyire lesz sikeres gazdaságilag. Olyan politikát kell folytatni, amellyel jó pályára tudjuk állítani az országot.
A válság legfőbb tanulsága, hogy a kiút nem a bezárkózás, hanem a több kooperáció és integráció.
Bajnai szerint Magyarország válsága azonban nem csak a mostani pénzügyi válságra vezethető vissza, van egy saját válságunk is, amely akkor sem fog megoldódni, ha a világgazdaság helyre áll.
Ez pedig a strukturális reformok több mint tíz éve tartó halogatása.
Visszaidézte, hogy már egy évvel ezelőtt, gazdasági miniszterként is azt hangsúlyozta, hogy a reformokra szükség van. Ennek két korlátja van, az egyensúly és a társadalom.
Ha kijönne egy szellem a palackból, amely egyetlen problémát oldana meg, akkor a foglalkoztatás kérdését kérné tőle Bajnai. Szerinte ez mindennek a gyökere és alapja lenne.
Úgy véli a kormánynak reagálnia kell a rövid távú, sodró erejű változásokra.
A magyar kormánynak az a feladata, hogy az egyensúlyra és a növekedésre kell koncentrálnia, de mindennek az alapja az egyensúly, e nélkül a növekedés is lelassul.
Minden közgazdasági tankönyv azzal kezdődik, hogy egyensúlyban kell tartani a gazdaságot, ezért büszke azokra a lépésekre, amelyek a fiskális egyensúlyt erősítik - hangsúlyozta a miniszterelnök.
Jelentős kiadáscsökkentést kell végrehajtani, hogy a mostani szintet tartani tudjuk. Önmagában a növekedésösztönzést nem lehet elkezdeni, amíg nem teremtjük meg az alapját az egyensúllyal. Összesen a 5 százalékát kitevő kiadáscsökkentésre van szükség. Aki azt mondja ma Magyarországon, hogy a hiány elengedésével kell kezelni a növekedési problémát, az szembe megy az autópályán - állítja a kormányfő.
Magyarország megmutatta, hogy képes felelősen gazdálkodni és csökkenteni az újraelosztás mértékét. Ezeknek a kiadáscsökkentéseknek strukturális változtatásokból kell adódnia, ezért fogott hozzá a kormány a nyugdíjrendszer fenntarthatóvá tételéhez.
A kiigazítással a nyugdíjrendszer 15-20 éves távon a GDP 3 százalékával vált olcsóbbá. Aki tehát most megy nyugdíjba, az biztos lehet benne, hogy tartósan megkapja a tizenkét havi nyugdíját. A munkából és a segélyből elérhető jövedelmek távolítása is ugyanezt a célt szolgálta, hogy nagyobb kényszer legyen elmenni dolgozni, ahol ez lehetséges. Szintén ezt szolgálta a gyes és gyed futamidejének lerövidítése, amely mellé kellett tenni egy óvodai és bölcsődei programot is, ami megtörtént - mondta Bajnai.
Bajnai beszélt az Út a Munkához programról, amely egy fél lépés, ez csak egy ajtót nyit a valóságos munka felé, de kidolgoztak egy következő lépést, amely a valódi munka felé történő lépést tesz majd lehetővé jövőre.
A munkaerő piaci keresletet is ösztönözni kell, ennek során lényegesen kisebb lesz a munkabért terhelő adókat. Azokkal a változtatásokkal, amit most megtesznek, így a teljes bérköltség kisebb része megy majd csak az államhoz. Ezzel Lengyelország és Csehország elé kerülünk Bajnai szerint.
A versenyképes országok közé kerülünk mindezzel, több mint 400 milliárd forintot hagynak majd a vállalkozások zsebében, az csökkentése is azt fogja eredményezni, hogy jobban megéri majd dolgozni.
A legnagyobb foglalkoztatási problémák az alacsony képzettségűek körében vannak, ahol nem segít az adókedvezmény. Bajnai szerint már most is a legfejlettebb infrastrukturális rendszerünk van a térségben.
A pénzek felhasználásában és annak újszerűségében is az élmezőnyben vagyunk az utóbbi években folyamatosan. Van rá esélyünk, hogy az infrastruktúra terén szerzett komparatív előnyünket megőrizzük. A pénzek felhasználásának megtervezése kulturális kérdés is. Most az ország elkezdte az uniós beruházásokra alapozott stimulust, ami főként az építőiparban érzékelhető.
Négy ágazatban van hosszú távú stratégia: a járműipar, az elektronika, a gyógyszer- és bioipar, illetve a logisztika. Általában mindig először a makro mutatók javulnak, és amikor a mikro vállalkozások is javulnak, csak ezt követően javulhat a foglalkoztatás.
Érdemi változások történtek, amit elismernek a befektetők is. Ez alapot teremtett a jegybanki kamatcsökkentésre is, többen már azt jósolják, hogy Magyarország megerősödve kerülhet ki a válságból, elsőként vezetheti be az eurót.
Ezek a kezdeményezések még nem elegendőek, folytatni kell a szerkezeti átalakítást, és a szerkezeti reformokat. Hosszú távon nem lehet a gyenge valutára alapozni a versenyképességet.
Az önkormányzati rendszerben nem lehetett 15 éve kétharmados többséget szerezni arra, hogy ésszerűbb szerkezet jöjjön létre. A felsőoktatásban megindult reformok is gyorsulhatnának, és a közoktatásban is.
Az egészségügyből nem lehet több pénzt kivenni, de lehetne javítani a rendszer hatékonyságán.
Bajnai szerint a romák integrációja nélkül sincs út előre, ahogy a politikának az euro-atlanti integráció volt az elmúlt évtizedekben, úgy a roma népesség integrációja lesz ugyanez a következőkben. A lakosság 6 százalékát kitevő, de leggyorsabban növekvő népcsoport bevonása nélkül fenntarthatatlan pályán haladunk. Ezt nem lehet szegregációval vagy hallgatással kezelni, csak közmegegyezéssel. Ennek hiányában a szélsőséges hangok felerősödése lesz csak tapasztalható. Minden hosszú távú átalakítás előfeltétele az állam megerősödése is. A magyar állam és államszervezet gyenge arra, hogy a közérdeket érvényesítse a részérdekek hálójában. Ehelyett részérdekektől szabdalt, rövidtávon gondolkodik és a politika jobbra-balra rángatja, helyenként korrupciótól behálózott.
"Ez rontja az esélyét a közérdek érvényesülésének. Ki kellene választani azokat a területeket, ahol a közérdeket kell érvényesíteni, ezt viszont alapos vizsgálatoknak kell megelőzni. Mi viszont az utóbbi években folyamatosan csak válságot kezelünk, pedig meg lehetne találni a közmegegyezést. Meg kell változnia a politikának is, amely a bennfentes érdekei mögé helyezi az ország előrehaladását. Akkor tud a politika megváltozni, ha ezt a választók ki tudják majd kényszeríteni - mondta a miniszterelnök.
