Az internetes keresőportál korábban bejelentett terve - amelyben több millió kötet beszkenelése és a világhálón való közzététele szerepel - komoly jogi és más természetű aggályokat vetett fel mind Európában, mind a világ más részein.
A cég néhány hónappal ezelőtt megállapodott az amerikai kiadók és szerzők érdekképviseleti szövetségeivel arról, hogy digitálisan közzéteheti az általuk írott illetve kiadott könyveket. A washingtoni igazságügyi minisztérium azonban vizsgálat alá vonta a tervet, mondván: nem világos, mekkora díjakat kérhet a Google a digitális könyveket használó könyvtáraktól. Utóbbiak attól tartanak, hogy kénytelenek lesznek óriási pénzekért előfizetni az új szolgáltatásra, vagy elpártolnak tőlük az olvasók.
Az Európai Bizottság azután kezdett vizsgálatot a Google projektje ügyében, hogy Németország panaszt tett, miszerint a cég a - sokszor európai - jogtulajdonosok engedélye nélkül szekeneltet be amerikai könyvtárakban található köteteket. A most zajló brüsszeli meghallgatáson a Google illetőkesei mellett a kiadói szakma képviselői és más érintettek is kifejthetik álláspontjukat.
Az óriási jelentőségű digitalizációs projektet övező vitában természetesen a Google versenytársai is megszólaltak. A Microsoft által finanszírozott lobbicsoport, az ICOMP jogásza, David Wood szerint a Google online könyvtárának létrehozásával "tartós monopóliumot" alakítana ki a maga számára.
Az EU egyébként már korábban létrehozta saját, Europeana nevű e-könyv adatbázisát. A legtöbb uniós tagország azonban mindeddig kevés energiát fordított arra, hogy feltöltse tartalommal a szövegeket és képeket egyaránt kínáló adatbázist.