G20-csúcs: előretörnek a fejlődő országok

Nagyobb befolyáshoz jutnak a legnagyobb fejlődő országok a Nemzetközi Valutaalapban (IMF) és megszigorítják a pénzügyi szektor szabályozását - állapodtak meg a legfejlettebb és legnagyobb fejlődő országokat, valamint az Európai Uniót tömörítő G20 csoport vezetői az amerikai Pittsburgh-ben, helyi idő szerint pénteken véget ért találkozójukon, amelyen nem sikerült áttörést elérni az éghajlatváltozás elleni küzdelem kérdéseiben.

A világgazdasági kibocsátás 85 százalékát adó országok vezetői megállapodásra jutottak, hogy a Nyolcak (G8) helyett ezentúl a Húszak csoportja lesz az első számú gazdasági egyeztető fórum. Ez a nagy feltörekvő országok - egyebek között Brazília, Mexikó, Argentína, Indonézia, Kína, valamint India - és két térség, Ázsia és Latin-Amerika megerősödését jelzi.

A feltörekvő államok nagyobb befolyást szereznek az IMF-ben is. A csúcstalálkozót záró nyilatkozat szerint legkevesebb 5 százalékkal nő szavazati arányuk, elemzői jóslatok alapján főként a gazdasági erejüket tekintve felülreprezentált európai országok rovására. Az IMF működési, döntéshozatali rendjét 2011-ig újítják meg - áll a dokumentumban.

A pénzügyi szféra szabályozási reformját a G20 keretében működő Pénzügyi Stabilitási Testület (FSB) dolgozza ki 2010. október végéig. A jelenlegihez hasonló válságok elkerülését biztosítani hivatott szigorításokat szakaszosan, 2012 végéig kell bevezetni. A Húszak területén kötelező lesz majd például az EU-ban már érvényes úgynevezett Bázel II szabályozás, amely egyebek között előírja, hogy a bank saját tőkéjének a teljes hitelállomány minimum 8 százalékát kell elérnie. A szektor legnagyobb szereplőit, bankokat, brókercégeket rendszeresen átvilágítják, terhelési próbának, úgynevezett stressz tesztnek vetik majd alá. A csúcsvezetői fizetésekre vonatkozó előírásokat pedig úgy alakítják át, hogy veszteség esetén senki ne kaphasson csillagászati prémiumot, és a jutalmak ne ösztönözzenek túlzott kockázatvállalásra.

A reformok legfőbb célja, hogy állami támogatás nélkül is stabilan, biztonságosan működjön a pénzügyi rendszer, amelyet állami tőkeinjekciókkal sikerült csak feltámasztani a Lehman Brothers tavaly szeptemberi csődje után. Egyelőre azonban nem szabad leállni az adófizetők pénzéből finanszírozott gazdaságélénkítéssel, a válság miatt bevezetett ösztönző programokból csak a fellendülés beköszöntével lehet fokozatosan visszavenni - áll a tanácskozás végén kiadott közös közleményben.

Az IMF a G20 megbízásából tanulmányozza majd, hogy miként lehetne bevonni a pénzügyi szektort a válság elleni küzdelembe.

Az IMF szakértői a következő G20-csúcsra jelentést készítenek a lehetőségekről, köztük a Tobin-adó néven is ismert adófajta bevezetéséről.

Angela Merkel német kancellár sietett leszögezni, hogy a javaslat megfontolásra méltó, elemzők azonban nem sok esélyt adtak a Tobin-adónak, kampányfogásnak minősítették, mondván, hogy az adót csak nemzetközi összefogással, minél több országban egységesen lenne értelme bevezetni, máskülönben a pénzpiaci szereplők hátat fordítanak az őket extra adóval sújtó államoknak.

A káros hatású gázok kibocsátását szabályozó, 2012-ben lejáró kyotói egyezményt felváltó új nemzetközi megállapodás ügyében nem sikerült előbbre lépni a csúcson. A decemberi koppenhágai klímakonferencia sikere ezért veszélybe került, figyelmeztetnek elemzők. Az EU soros elnöki tisztét betöltő Svédország miniszterelnöke, Fredrik Reinfeldt Pittsburgh-ben elmondta: meglehet, hogy még Koppenhága előtt összehívnak egy újabb G20 csúcsot. Reinfeld szerint nem sikerült meghatározni konkrét klímavédelmi célokat, és a kibocsátás-csökkentés finanszírozásának módozatairól sem volt egyetértés a tárgyalóasztalnál. Az állami vezetők ezért inkább megállapodtak arról, hogy néhány hét múlva visszatérnek a kérdésre. "Akár újabb tárgyalási fordulót is tarthatunk, esetleg videokonferencia formájában" - mondta a svéd kormányfő.