BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Mi értelme a piacnak? - Gúzsba köti az áramárakat a politika

Másfél évvel a hazai árampiac teljes megnyitása után keserű szájízzel tapasztaljuk, hogy a remélt és várt árcsökkenés helyett tavaly drámai, az idén pedig az átlagos inflációt jóval meghaladó árnövekedés következett be, és félő, hogy a közeljövőben sem számíthatunk érdemleges mérséklődésre. A 2008. évi drágulás még csak magyarázható a világpiaci hatásokkal, de mi indokolja a 2009. évi eddigi áremelkedéseket - írja a Világgazdaságban Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója.

A 2009. évi eddigi áremelkedés gazdasági indokoltságát két tényező is erősen megkérdőjelezi. Egyrészt az energiahordozók árcentrumát képező kőolaj ára a 2008. évi átlagos 98 dollár/barrellel szemben 2009 eddigi időszakában 65-68 dollárra csökkent.

A hazai villamos energia előállításában jelentős szerepet játszó földgáz ára ennél is erőteljesebben esett. Másrészt a gazdasági válság hatásaként a villamosenergia-felhasználás átlagosan 6-7 százalékkal csökkent, szinte valamennyi EU-tagországban.

A közgazdasági álmoskönyvek szerint – bár a tüzelőanyagok költsége nem meghatározó jelentőségű – normális piacot feltételezve mindkét tényezőnek az árak csökkenését kellene eredményeznie. Az érintett szereplők bizonyosan számtalan okra hivatkozhatnak, amelyek a vállalkozás szintjén az árak növekedését indokolják.

De a probléma gyökere éppen ott van, hogy a teljes piacnyitástól függetlenül a hazai villamos energia ára továbbra sem a termelők és fogyasztók közötti alku alapján alakul, hanem a termelők, szolgáltatók, valamint a hatóság közötti egyezkedés szüleménye.

A magyar piacnyitás sajátossága és torz működése abban van, hogy – bár a szabályok formailag az eladók és a vevők közötti alkut lehetővé teszik – a piac kínálati hatásait gúzsba kötik a politikai megfontolások, a termelésre és a szolgáltatásra való visszahatásuk gyakorlatilag nem működik.

A piacosítás rákfenéje nem az érvényes jogi előírások gyengeségeivel függ össze alapvetően, hanem a piac szerepének szándékolt korlátozásával, vagy a gazdasági logikát nélkülöző állami beavatkozásokkal.

A szándékolt korlátozásra tipikus példaként adódik a Vértesi Erőmű esete. Már a korábbi, többszöri sikertelen privatizációs kísérlet nyilvánvalóvá tette, hogy az erőmű – bányával vagy nélküle – nem lehet versenyképes. A legfrissebb vizsgálatok 2009-re – támogatások nélkül – mintegy 20 milliárd forintos veszteséget valószínűsítenek.

Normális piacot feltételezve az erőműnek nem lehetne piaca az egyébként is lecsökkent igények és a jóval olcsóbb import körülményei között. Bár végleges döntés nincs, de nagy a valószínűsége, hogy az eddigiekhez hasonlóan foglalkoztatási és „ellátásbiztonsági” okokra hivatkozva az erőmű zavartalanul tovább működik. Ilyen politikai hozzáállás mellett mi értelme van a piacnak?

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.