BUX 41,986.97
+1.79%
BUMIX 3,952.06
+0.73%
CETOP20 1,919.28
0.00%
OTP 10,690
+1.76%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-5.33%
+2.61%
0.00%
ZWACK 17,500
+1.74%
0.00%
ANY 1,650
+0.92%
RABA 1,165
+0.87%
0.00%
+0.49%
+3.14%
+0.46%
OPUS 190.2
-1.76%
+0.54%
+2.00%
0.00%
+2.50%
OTT1 149.2
0.00%
+1.00%
MOL 2,854
+1.93%
0.00%
ALTEO 2,400
+2.13%
+0.93%
+1.94%
EHEP 1,655
+3.44%
0.00%
-0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.90%
0.00%
0.00%
SunDell 39,800
0.00%
-2.33%
+2.27%
-4.76%
0.00%
+1.89%
+10.89%
GOPD 9,020
-27.84%
OXOTH 3,790
0.00%
0.00%
NAP 1,200
-1.48%
0.00%
-1.92%
Forrás
RND Solutions
Világgazdaság

Gázzal biztosabb a jövő

A gáz nemcsak Európa szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséhez járulhat hozzá, hanem nagyobb biztonságot is nyújt, mint az alternatív megoldások.

Az elmúlt időszakban komoly viták zajlottak a gázfogyasztás jövőjéről. Ezek a viták azért fontosak, mert kormányzatok és energiaipari vállalatok által hozott döntések – köztük a koppenhágai klímacsúcs határozatai – nagy hatással lehetnek a szén-dioxid-kibocsátásra vagy a biztonságos energiaellátásra hosszú távon. Az alábbiakban kiderül, hogy a földgáznak milyen jelentős szerepe lehet – és kell is hogy legyen – mindkét területen.

Tény, hogy a gáz költséghatékony és hatásos módja a szén-dioxid visszaszorításának. Amíg számos európai politikus arról próbálja meggyőzni állampolgárait, hogy a megújuló energiaforrásoknak, mint a szél- és napenergiának nincs alternatívája, addig a mi számításaink szerint az európai széntüzelésű erőművek felének modern, kombinált ciklusú gázturbinává (CCGT) alakításával mintegy 185 millió tonnával csökkenne a teljes szénkibocsátás: ez az Európai Unió 2020-ra tervezett célmutatójának a fele. Ez a megoldás körülbelül 50 milliárd dollárba kerülne, míg egy szélenergiát igénylő hasonló átalakítást mintegy 150 milliárdból lehetne megvalósítani. Így az EU fogyasztói mintegy 100 milliárd dollárt tudnának megspórolni.

Az anyagi előnyön túl a gáztüzelésű erőművek lényegesen megbízhatóbbak, és kevésbé függnek a természet viszontagságaitól. Az energiabiztonság egyik legsarkalatosabb pontja a kiszámítható és költséghatékony ellátás a csúcsfogyasztás időszakaiban is, miközben a megújuló energiaforrások ki vannak téve a természet szeszélyeinek. Az utóbbi terület üzemeltetői nem tudják garantálni a csúcsfogyasztás körüli energiaellátást.

Gyakran hallani, hogy a világgazdasági válság jóvátehetetlen károkhoz vezetett Európa gázpiacán – a kereslet soha nem látott mélypontra zuhant, és a piacnak várhatóan évekbe telik a válság előtti szint újbóli elérése. A Gazpromnál mindezek ellenére arra számítunk, hogy a gáz iránti európai kereslet viszszaesése összességében nem lesz több 5-7 százaléknál, a hatályban lévő szerződéseink keretében ugyanis jelenleg is folyamatosan növekszik az orosz gáz iránti kereslet. Bár a mostani visszaesés egyedülálló az európai gázipar történetében, aligha következnek ebből maradandó változások. A válság idején ugyanis az európai gázfogyasztás abszolút értékben nem csökkent a 2007-es szint alá.

A kereslet sokkal meredekebben esett más szektorokban. Így például az EU autóiparában az idén 25 százalékos csökkenést prognosztizáltak, ugyanakkor nem kétséges, hogy az autók iránti kereslet újult erőre kap, amint Európa gazdasága kiszabadul a válság szorításából. A gázszektorban ugyanez a forgatókönyv valószínűsíthető: szilárdan hiszszük, hogy a jelenlegi helyzet visszafordítható, és az eredeti növekedési tendencia ismét realitás lesz, nem utolsósorban a gáznak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez való hozzájárulása miatt.
Az általánosan elfogadott előrejelzések szerint Európában a gázfogyasztás 2020-ra eléri a 683 milliárd köbmétert – szemben a 2008-as 622 milliárddal –, 2030-ra pedig 742 milliárd köbméterre nő. Az európai gáztermelés ugyanakkor csökken, mivel az eddig feltárt gázmezők lassan kimerülnek, így a kereslet egyre növekvő részét importból kell fedezni a jövőben.

Ennek fényében kell megfontolni a hosszú távú gázszolgáltatási szerződések jelenlegi rendszerének megváltoztatására irányuló javaslatokat. A „vidd vagy fizess!” elven alapuló és meghatározott olajtermékek kosarához kötött árakon nyugvó hosszú távú szerződések az elmúlt néhány évtizedben garantálták a biztonságot. Való igaz, hogy alacsonyabb árakon is kereskednek csekély mennyiségű gázzal. Komoly hiba lenne ugyanakkor a már kipróbált, hosszú távú megállapodásokat rövid távú intézkedésekkel felváltani. Ez utóbbi esetben ugyanis a bizonytalanság és a spekuláció teret nyerne a biztonság, a fejlesztések és a környezeti hatékonyság kárára.

A szerző a Gazprom alelnöke

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek