„A versenyképességet tekintve elszomorító, hogy Magyarországon már nem az a kérdés, hogy újabb befektetőket tudunk-e idecsábítani, hanem az, hogy egyáltalán megtudjuk-e tartani őket” – hangoztatta tegnap Bienerth Gusztáv, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) elnöke. Az AmCham, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK), és a Joint Venture Szövetség (JVSZ) szakértői négy témakörben – a reformja, a versenyképes adórendszer, az oktatás és a munkaügy reformja, valamint az átláthatóság – felsorolták azokat az ajánlásokat és elvárosokat, amelyekkel egy új kormány munkáját igyekeznek segíteni. A hazai és a külföldi befektetők Magyarország versenyképességét szeretnék javítani, valamint újra növekedési pályára állítanák az országot.
Meg kell szűntetni az ekhót és az evát
„Meg kell szüntetni az adórendszerben az olyan rendszeridegen elemeket, mint az eva, az ekho, és az őstermelői és egyéni vállalkozói működést” – emelte ki az ajánlásokból az Heinczinger Róbert, az Ernst & Young partnere. A szakértő szerint nincs szükség a kisadókra sem – innovációs, szakképzési járulék, rehabilitációs hozzájárulás –, melyek felesleges adminisztratív terhet jelentenek a vállalkozóknak. Megszüntetnék az iparűzési adót is. A munkáltatói járulékok közül eltörölnék a 27 százalékos EHO-t, a két százalékos egészségbiztosítási járulék 0 százalékra, a nyugdíjbiztosítási járulékot pedig 24-ről 19 százalékra csökkentenék. Visszahoznák a tételes EHO-t, mely 8000 forint lenne. Az osztalékadó 25-ről 10 százalékra mérsékelnék.
15 millió forintnál egységes nyugdíj-, és egészségbiztosítási járulékplafont indítványoznak úgy, hogy a nyugdíjjogosultság számítása során továbbra is csak a jelenlegi járulékplafon szerinti befizetés legyen figyelembe véve. Bevezetnék viszont az általános kötelező építményadót, szükségesnek tartják a vagyonadót. Heinczinger sérelmezte, hogy Magyarországon 4,5 millióan fizetnek szja-t, ebből egymillióan minimálbérrre vannak bejelentve, vagy annál kisebb a jövedelmük. Az összes befolyó egyharmadát azonban csak 162 ezer ember fizeti be, ők akik 6 millió forint feletti jövedelmet vallanak be. Ezért lenne szükség a hatósági ellenőrzések hatékonyságnak javítására. Az összes adócsökkentés mintegy 1000 milliárd forintot, a 4,2-4,5 százalékát érné el.
Minőségi jogalkotásra lenne szükség
György László, a Cisco Magyarország ügyvezetője szerint a hatékonyabb közszférához minőségi jogalkotásra, és a közigazgatás hatékony működésére lenne szükség. Ehhez jobban kellene felhasználni az uniós támogatásokon belül az államreformra költhető pénzeket. A magyar közigazgatásnak a hagyományos nemzeti költségvetési újraelosztó szerepköréből egy EU-konform gazdaságösztönző szerepre kellene váltania.
„Az oktatási és munkaügyi reform stratégiai szemléletváltáson keresztül lehet csak sikeres” – hangoztatta Vahl Tamás, a DUIHK elnöke. Az inaktívakat be kell vonni a munkaerő-piacra, drasztikusan csökkenteni kell a feketén foglalkoztatás mértékét, főként az alacsony jövedelműek foglalkoztatásával. Elfogadhatatlanul magas a rokkantnyugdíjasok száma is. A szakképzésben, melyet a piachoz kellene igazítani meg kell szüntetni a fejkvótás finanszírozást, rá kell bírni az embereket az élethosszig való tanulásra. A felhígult felsőoktatásban figyelembe kellene venni a munkaerőpiaci szempontokat is.
„Az átláthatóságnak az államhatalmi rendszerek minden szintjén érvényesülő elvvé kell válnia, amihez elengedhetetlen a politika és a gazdaság folyamatos párbeszéde” – hangoztatta a Microsoft Magyarország Kft. ügyvezetője. Drajkó László szerint az állampolgároknak meg kell engedni, hogy információkat követelhessenek a pártoktól, és az államigazgatástól.
Bienerth Gusztáv szerint Magyarország csak akkor lehet sikeres, ha a társadalom működésének minden elemét átható korrupció visszaszorításával megteremti a tisztességes versenyt elősegítő jogi környezetet.
Az AmCham elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy négy éve, az országgyűlési választások második fordulója előtt kiadtak egy kiáltványt Magyarország gazdasági helyzetének javítására. Akkor is szinte ugyanazokat kérték, amelyeket most kiadott fehér könyvük tartalmaz. Az elmúlt négy évben azonban Bienerth szerint szinte semmilyen változás nem történt, a versenyképességi listán azonban 20-25 helyet zuhanva már csak az 59. helyen állunk.
Régi lemezek
Négy éve a gazdasági szervezetek többek között felelős és fenntartható gazdaságpolitikát, az államháztartás megújítását és ezzel a költségvetési deficit leszorítását, a kkv-k támogatását és az euró mielőbbi bevezetését követelték. A célok között szerepelt a szolgáltató egészségügy megteremtése, valamint a versenyképességet növelő adóreform. Ez utóbbi egyebek mellett a helyi iparűzési megszüntetését, a járulékteher csökkentését és az adókedvezmények körének jelentős szűkítését takarta.
A rákövetkező években előkelő helyen szerepelt a járulékteher csökkentése, ami később a kormányzati cselekvés részévé vált. „Kipipálható” a személyi jövedelemadó-terhelés mérséklése is. Az iparűzési adó megszüntetése ugyanakkor még mindig várat magára. A versenyképes adóterhelés, a gazdasági társulások elősegítése, és a kkv-k megerősítése ugyanakkor abban a nyilatkozatban is feltűnik, amit a Vállalkozók Országos Szövetsége nemrég Orbán Viktor Fidesz-elnök jelenlétében mutatott be.
