Vértes András kifejtette: a kormány által elfogadott 29 pontos akcióterv a 2009-ben kialakult kedvező egyensúlyi helyzetet a következő 3 évre, 2012 végéig úgy kívánja megőrizni, javítani, hogy növeli a közepes és a magas jövedelmű rétegek személyes jövedelmét, és annak terheit az alacsony jövedelemmel rendelkezőkre, az őket foglalkoztató vállalkozásokra, és a pénzügyi szektor szereplőire hárítja át.
Úgy vélte, a kormánynak a kétharmados támogatás birtokában történelmi lehetősége van olyan szerkezeti változtatásokat elindítania, amelyekkel jelentősen lefaraghatná a központi kiadásokat, az állam működését ésszerűsítő programot indíthatna el, és újra fogalmazhatná az állami feladatokat.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke szerint Magyarország 2014-ben bevezethetné az eurót, az ország 2013 végére az összes szükséges maastrichti feltételt teljesítheti.
Magyarországon az elmúlt másfél évben a külső és belső egyensúly látványosan tovább javult, viszont visszaesett a fogyasztás, a beruházás és a A kiigazítás nemzetközi elismerést aratott, javította az ország hitelességét - áll a GKI erre az évre kiadott előrejelzésében.
Az új kormány - a GKI márciusi előrejelzésében is bemutatott - szerény (talán a GDP 1-1,5%-ára kiterjedő) költségvetési mozgásterét a görög válság tovább szűkítette, majd ennek figyelmen kívül hagyása a minimálisra csökkentette. A június eleji súlyos kormányzati politikai, szakmai és kommunikációs hiba után már az idei célok kisebb módosítása is lehetetlenült, az EU és a pénzvilág a 3,8%-os államháztartási hiány tartását várja. Lazítás helyett szigorítás került napirendre.
A világ összevont GDP-je a 2009. évi 0,9%-os visszaesés után 2010-ben 4%-kal bővül. Az USA GDP-je a 2009. évi 2,4%-os csökkenés után 2010-ben várhatóan 2,8%-kal emelkedik. A válságból való kilábalás az Európai Unióban nagyon lassú és differenciált lesz: a GDP a 2009. évi 4,2%-os csökkenés után 2010-ben 1%-kal emelkedik. Németország GDP-je a 2009. évi 5%-os csökkenés után 2010-ben, elsősorban a külső keresletre támaszkodva, a gyenge euró által is támogatva 1,2%-kal nő. A tagállamok többsége által eddig (igaz jórészt automatizmusok és bankkonszolidációk miatt) követett fiskális expanzió hatására a GDP-arányos államháztartási deficit az EU-ban a 2008. évi 2,3%-ról 2009-ben 6,8%-ra, 2010-ben 7,2%-ra, az államadósság 62%-ról 74%-ra, illetve 80%-ra emelkedik, jóval a 3%-os, illetve 60%-os referenciaérték fölé. A válságkezelésből való kilábalás (exit strategy) csak fiskális ágon lehetséges, ami súlyos politikai-társadalmi feszültségekkel jár. Számos ország drámai költségvetési megszorításokra kényszerült.
Az amerikai Fed irányadó kamatlába 0% és 0,25% között van, az Európai Központi Banké (EKB) 1%, a hosszú lejáratú állampapírok hozama ennél magasabb. Idén sem a Fed, sem az EKB részéről nem valószínűsíthető kamatláb-emelés. A görög államadósság-válság erősítette az USA "végső menedék" szerepét, így az amerikai állampapírok hozama csökkent, a dollár erősödött a fő devizákkal szemben. Az eurózóna válsága nem vezet sem a Gazdasági és Monetáris Unió felbomlásához, sem egyes tagállamok kiválásához. A 2008. évi 1,47 és a 2009. évi 1,39 dollárral szemben 2010-ben 1,30 dollár körüli éves euróárfolyam várható. A kőolaj ára a 2009. évi 62-ről 2010-ben várhatóan 82 dollárra nő.
Májusban immár egy éve tart a GKI konjunktúraindexének mélyponthoz viszonyított, szinte töretlen és markáns emelkedése, s immár a fogyasztói és az üzleti bizalom is meghaladja a válság előtti utolsó "békehónap", 2008 szeptemberének szintjét. Az üzleti szférán belül minden ágazat várakozásai javultak, de a külső konjunktúrához erősen kötődő ipari cégeké sokkal inkább és egyértelműben, mint a belföldi piachoz inkább kötődő ágazatoké. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése is kedvező irányba változik, az iparban és a kereskedelemben a javulásra számítók aránya már meghaladta a romlást valószínűsítőkét. A GKI fogyasztói bizalmi index áprilisban és májusban - a parlamenti választásokat közvetlenül megelőzően és követően - különösen látványosan emelkedett.
A magyar kormány mozgásterét mindenekelőtt az államháztartási hiány nemzetközileg és piacilag elfogadtatható nagysága határozza meg. A GKI előző előrejelzéseiben is elérhetőnek minősítette az eredeti 3,8%-os deficitet. Legfeljebb 5%-os idei államháztartási hiánycélt tartott lehetségesnek (ezt is csak úgy, hogy a többlet döntően konszolidációs és reformokhoz kötött kiadás). A görög válság után azonban az EU egészében döntő prioritás lett a költségvetési megbízhatóság és fegyelmezettség. Noha a magyar államháztartás folyó egyensúlyi helyzete európai összehasonlításban már kifejezetten kedvező - az Európai Bizottság májusi prognózisa szerint idén nálunk lesz a hatodik legkisebb deficit az EU-ban -, de a hiány évközi emelését jellemzően csak a nemzetközi feltételek váratlan és kivédhetetlen mértékű romlása esetén tolerálják az európai intézmények.
Tavaly a válság ezt valóban indokolta, idén azonban a konjunktúra talán még kedvezőbb is a korábban gondoltnál. Emellett a 2001-2006-os magyar "fiskális alkoholizmus" emléke még elevenen él a nemzetközi pénzvilágban. Mindezeket az új kormány nem vette figyelembe. Ebben a környezetben súlyos politikai és szakmai hibának bizonyult a gazdasági vészhelyzetet, sőt végül egyenesen államcsődöt vizionáló - minden reális alapot nélkülöző, belpolitikai trükközést célzó - hivatalos kommunikáció. A magyar kormány iránti bizalmat súlyos csapás, a gazdaságot indokolatlan kár érte, aminek látványos megnyilvánulása volt a forint árfolyamának zuhanása és az általános megrökönyödést tükröző nemzetközi visszhang. A magyar gazdaság számára nélkülözhetetlen bizalmat csak egyértelmű és tartósan fegyelmezett gazdaságpolitikával lehet visszaszerezni. Mivel a hiány alakításában mára gyakorlatilag megszűnt a mozgástér, 2010-re a GKI 4% körüli hiányt vár (és 2011-re a jelenlegi konvergencia-programban szereplő 3% alatti költségvetési deficit-cél megerősítését feltételezi).
A miniszterelnök által június elején bejelentett 29 pontos akcióterv szükséges, több elemében helyes irányú, de nem bizonyosan elégséges reagálás a létrejött helyzetre. A fő üzenet a piacok (a külföld és az EU) számára az, hogy a kormány nem tesz megalapozatlan hiánynövelő és élénkítő lépéseket. Ezt követően a forint erősödni, a kockázati felárak csökkenni kezdtek. Belföldi felhasználásra az akcióterv fő üzenete, hogy a kormány cselekszik. Az akcióterv valójában három részből áll. Egyrészt 2010-re egy szándéka szerint összesen 350 milliárd forintos költségvetési megszorító csomag (amely mögött egy ködös, idén legfeljebb néhány tízmilliárd forintos adócsökkentés is lehet: a 10 kisadó megszüntetése és a tánya alacsony kulcsának kiterjesztése).
Másrészt 2011-re egy jelentős szja-csökkentés egykulcsos adóval és megnövelt gyermekkedvezménnyel (amely nettó értelemben nagyságrendileg ugyanannyival növeli a személyes jövedelmeket, mint az alsó szja-kulcs sávhatárának 15 millió forintig történő kiterjesztése, melyet a Bajnai-kormány 2011-re törvénybe iktatott, csak közben kivezeti az adójóváírást, vagyis megnöveli az alacsony jövedelműek adóterheit). Harmadrészt sok kis, esetenként hasznos, esetenként populista, esetenként aligha megvalósítható ötlet. Mindez érdemi fordulat az elmúlt évek ellenzéki kommunikációjához képest, hiszen az új kormány költségvetési megszorítást hajt végre, nincs átfogó és azonnali nagymértékű adócsökkentés, a meghirdetett adóváltozás pedig a közepes és magas jövedelműek számára előnyös, az alacsony jövedelműek számára hátrányos. Probléma, hogy a jelenlegi ismeretek alapján fennmarad a 2011-es költségvetéssel kapcsolatban eddig is feltételezett, a GDP legalább 0,5-1%-ára kiterjedő túlköltekezés.
A 29 pontról további részletek a hajtás után
Az akciótervet konkrétumok híján még nem lehet igazán megalapozottan minősíteni. Irreálisnak látszik a pénzintézetektől három éven keresztül és különösen idén négy hónap alatt évi 200 milliárd forintot - éves nyereségük mintegy felét - beszedni, illetve ennek súlyos következményei lehetnek az amúgy is kemény finanszírozási feltételekre. Kérdéses az állami kiadások felülvizsgálata révén megtakarítani kívánt 120 milliárd forintnak, illetve az állami szféra bértömegénél megtakarítani tervezett közel 50 milliárd forintnak a realitása (de még az értelmezése is, hiszen pl. az állami cégek bértömegének csökkentése nem gyakorol pozitív hatást a költségvetésre). Mivel az idei államháztartási hiányt túlbecsülte az új kormány, ezért önmagában nem feltétlenül okoz gondot, hogy a nem meghirdetett, de valójában tervezett restrikció egy része nem fog megvalósulni.
A tervezett intézkedések nem állnak össze szerves koncepcióvá. Hiányzik a nagyjelentőségű lépések - pl. pénzügyi szervezetek megadóztatása, az EU-források kkv-szektor számára való átcsoportosítása, a megadóztatásának következményei a foglalkoztatásra és a jövedelmi egyenlőtlenségekre - hatásvizsgálata. Néhány javaslat kifejezetten szembemegy a piacgazdaság logikájával. Ilyen például a közüzemi díjak emelésére vonatkozó moratórium, az adórendszeren kívüli kereset fogalmának bevezetése, a devizaalapú jelzáloghitelezés megtiltása. Egyelőre nincs szó a nagy állami rendszerek - szolgáltató ágazatok és cégek - működési mechanizmusának megváltoztatásáról, holott a kiadáscsökkentés csak szerkezeti átalakítással együtt hoz tartós javulást. Az akcióterv fő sajátossága, hogy egy alapvetően megszorító jellegű programot népszerű, populáris elemekkel ötvöz. Ez azt valószínűsíti, hogy a gazdaságpolitikára ismét (1998-99-hez hasonlóan) a "kettős beszéd" lesz jellemző.
Csökkennek az adó- és járulékbevételek
Idén az adó- és járulékbevételek az előirányzottnál több mint 200 milliárd forinttal lesznek kisebbek, az egyéb bevételek viszont - főleg a magán-nyugdíjpénztárakból való tömeges visszalépés idei elszámolása miatt - magasabbak. Így a bevételeknél 150 milliárdos elmaradás prognosztizálható. Kiadási többlet lesz a kórházi finanszírozásnál, a munkaerő-piaci támogatásoknál, illetve egyes állami vállalatokkal kapcsolatban. Figyelembe véve a kamatkiadásoknál adódó, illetve az MNB veszteségének elmaradása miatti megtakarításokat, a költségvetési intézményeket érintő takarékossági intézkedéseket, a tartalékok nagyobb részének befagyasztását, összességében a tervezettnél érdemben mintegy 100 milliárd forinttal alacsonyabb kiadás várható. Az államháztartás önkormányzatok nélküli pénzforgalmi hiánya várhatóan mintegy 50 milliárd forinttal lesz magasabb az előirányzottnál. Így az (európai módszertan szerinti) hiány idén a GDP 4%-a körül lesz. A bruttó államadósság a GDP százalékában 2010 végén a megelőző évi 78,3% körül alakul. Ez nem lesz kiugró Európában, de folyamatos finanszírozása a befektetők bizalmának megőrzését igényli. Ez a magyar pénzügyi rendszer forrásainak és az IMF-EU hitelcsomagnak a további részbeni felhasználásával simán megoldható. A külső egyensúly idén is nagyon kedvezően alakul. Magyarország nettó értelemben nem szorul külföldi forrásokra, a folyó fizetési mérleg egyensúlyban lesz, a külső finanszírozás pedig 2,4 milliárd euró, a GDP 2,4%-át kitevő, a tavalyinál is nagyobb aktívumot fog mutatni. Magyarország külföldi nettó adóssága 2010-ben a tavalyi 52 milliárd euróról 48 milliárd euróra csökken.
Idén a külső piacokra termelő és szolgáltató ágazatok, cégek termelése nő a leginkább, ami főleg az ipart, részben a közúti szállítást, a beutazó turizmust jelenti. Az ipari bruttó termelés 5%-os növekedése kizárólag az emelkedésének lesz az eredménye. A stagnáló építőiparon belül a mélyépítés emelkedik, a magasépítésre az ingatlanszektor visszaesése és az árvíz utáni helyreállítás hat majd. A mezőgazdaságban a rettenetes tavaszi időjárás nagy veszteségeket okozott a zöldség-gyümölcs szektorban, a volumenhordozó gabona és kukoricatermés azonban nem sokkal fog elmaradni a tavalyitól.
A kiskereskedelemben csak a karácsonyi szezonban várható növekedés. A hírközlési tevékenységet végző cégek árbevétele várhatóan stagnál: a hangszolgáltatás visszaesik, az internet-szolgáltatás dinamikusan nő. Mindebből 2010 egészére 1% körüli növekedés adódik. A belföldi összkereslet 2010-ben 0,5%-kal emelkedik. Folytatódik a készletek visszapótlása. Bár a kormányváltással, a szervezeti és személyi változásokkal összefüggésben az állam gazdasági döntéshozatala átmenetileg nagyon lelassul, az EU forrásokból megvalósuló - alapvetően a fizikai infrastruktúrát érintő, de részben versenyképességet javító - fejlesztések és a vállalkozói beruházások kissé emelkednek, a lakásépítés viszont a tavalyi kezdési megtorpanás hatásaként 32 ezerről 20 ezer körülire zuhan. Összességében 1% körüli beruházás-növekedés valószínű.
A lakossági fogyasztás szintje 2%-kal tovább csökken.
A versenyszférában 4, a közszférában kb. 1%-kal nő a reálkereset. A reáljövedelmek ennek ellenére csak stagnálnak. A foglalkoztatás ugyanis idén még csökken, a munkanélküliek támogatása az idő előrehaladtával mérséklődik, a cafeteria-rendszer juttatásai megadóztatásuk miatt visszaesnek, s a család-támogatások nominálisan sem nőnek. A nyugdíjak reálértéke pedig az inflációval történő emelés, a 13. havi teljes megszűnése és a nyugdíjkorrekció hatását is figyelembe véve közel 1%-kal csökken. A fogyasztók megtakarítási hajlandósága (kényszere) 2010-ben kissé emelkedik. A hitelfelvétel lassú, a bruttó megtakarítás növekményétől elmaradó megindulásával párhuzamosan a nettó megtakarítási ráta (a 2009. évi 3,2%-ról) 4%-ra emelkedik. Ezzel finanszírozza az államháztartás várható hiányát.
A foglalkoztatási helyzet - más országokhoz hasonlóan, de az EU átlagánál erőteljesebben - tovább romlik. A foglalkoztatott létszám az év egészében 1%-kal csökken, a 11,5%-ra nő. A 12% közeli tavaszi csúcs után szezonális csökkenés következik, majd az év végén a szezonális romlást részben már ellensúlyozhatja a foglalkoztatás szerény emelkedése. 2010 első felében még 5,5% felett lesz az de az év végére 4% körülire csökken. Így az éves átlag 4,8% lesz. Ennél magasabb áremelkedés is lehetséges a forintban számított kőolajár gyorsabb emelkedése, illetve a zöldség-gyümölcs árak rossz termés miatti esetleges megugrása következtében. A kedvező magyar pénzpiaci tendenciákat az eurózóna válsága és a politikusi "vészhelyzet-kampány" megakasztotta. Emellett feszültség érezhető az új kormány és az MNB vezetése között, részben a kívánatos monetáris politikát illetően, részben személyi okokból.
A GKI előrejelzése abból indul ki, hogy a kormányzat a nemzetközi bizalom visszaszerzése, s ezzel a kedvező finanszírozási lehetőség érdekében 2010-11-ben kitart a korábban tervezett költségvetési hiánypálya mellett. Így feltételezi, hogy az utóbbi időben felvetődött "öngyilkos" elgondolások - például a devizahitelek tömeges forintra konvertálása, a jelzáloghitelesek tömeges kimentése, a magán-nyugdíjpénztárak államosítása, a kamatszint mesterségesen alacsony szintre való leszorítása - nem valósulnak meg. Így - a nemzetközi befektetői hangulat stabilizálódását is feltételezve - a II. félévben ismét növekszik a magyar pénzügyi eszközök iránti kereslet. Ekkor a jegybank az alapkamatot 2010 végére 5% környékére csökkentheti. A forint árfolyama a II. félévben - az I. félévhez hasonlóan - 270 forint/euró körül alakul. Emellett elkerülhetetlennek látszik, hogy a konvergencia-program aktualizálása során a költségvetési (hiány- és adósság) kritériumoknak való megfelelést legkésőbb 2012-re, illetve 2013-ra irányozzuk elő. Ez lehetővé tenné az euró 2014. évi magyarországi bevezetését. Ebben a helyzetben ésszerű lehet az euró 2014. évi bevezetésének idén év végén való meghirdetése és az ERM-2 csatlakozás kezdeményezése. Ez gazdaságpolitikai horgonyként működne, növelné a kamatcsökkentés lehetőségét, erősítené az ország tőkevonzó-képességét, s hozzájárulna a következő években lehetséges növekedés gyorsításához.
