Kereszttűzben a különadó

Bár a pénzügyi szervezeteket terhelő különadóról szóló jogszabályt már hetekkel ezelőtt elfogadta az Országgyűlés, a Magyarországon is érdekeltségekkel rendelkező nagy külföldi bankcsoportok vezetői sorban emelnek szót az extra teher ellen. Herbert Stepic, a Raiffeisen International vezérigazgatója a német Handelsblattnak adott interjúban kifejtette: a magyar bankadó példája ragadós lehet a régió többi állama számára is.

Emlékeztetett rá: a lengyel parlament már tárgyal egy a magyarhoz hasonló adóról, a tervek szerint a bankok mérlegfőösszegük 0,3 százalékát fizetnék be a költségvetésbe. A számítások szerint az adóból 2,9 milliárd zloty bevételre tehetne szert a lengyel költségvetés, ez nagyjából megfelelne annak az összegnek, amennyit a teljes magyar hitelintézeti szektornak kell fizetnie az idén.

Stepic szerint a Németországban és Ausztriában tervezett bankadóhoz képest hatalmas a magyar bankokra mérlegfőösszeg-arányosan kivetett közel 0,5 százalékos adó, amely nem csupán a bankok saját tőkéjét csökkenti, de negatív hatása várható a befektetőkre és óriási bizalomvesztést is jelent. Reményét fejezte ki, hogy a régió többi országában is vitatémává vált bankadót nem a magyar példa szerint vezetik majd be.

A belga KBC csoport – amely itthon a K&H Bankon és leánycégein keresztül képviselteti magát – vezérigazgatója, Jan Vanhevel is megszólalt a bankadó bevezetése kapcsán, miután a múlt héten közzétették az első féléves eredményeket. Jan Vanhevel arra figyelmeztette a magyar kormányt, hogy a pénzügyi szektorra kivetett 700 millió eurós éves különadó a befektetői bizalom lerombolását kockáztatja az országban.

Vanhevel kijelentette: igen csalódott amiatt, hogy a különadó mély behatást gyakorol majd az érdekeltségükbe tartozó K&H csoportra. A bankár sürgette a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) és az Európai Bizottságot, hogy gyakoroljon nyomást a magyar kormányra, amely ezt az intézkedést az idei deficit-előírások betartása érdekében hozta meg. „Ha ez a sarcolás folytatódik, az nem a bizalom jele lesz” – mondta Vanhevel, aki egyben emlékeztetett arra, hogy a bank a hitelezést fenntartotta a gazdasági visszaesés ideje alatt is.

A magyarországi hitelintézeti szektornak – a fióktelepekkel és a takarékszövetkezetekkel együtt – nagyjából 120 milliárd forintot kell befizetnie extra teher gyanánt a költségvetésbe. Mivel a vetítési alapot a mérlegfőösszeg alapján határozták meg, a legnagyobb piaci szereplőket különösen hátrányosan érinti az új adónem (VG., 2010. augusztus 4.): a K&H-nak hozzávetőleg 13, a Raiffeisennek pedig 11 milliárddal kell javítania a büdzsé egyenlegét.