Rosenberg: a nyugdíjpénztári befizetéseket elköltheti az állam?

Pozitív, hogy a munkabérre rakódó adók és járulékok súlya mérséklődik, mert a magasabb adókulcsok aláássák az ország versenyképességét – mondta Christoph B. Rosenberg, a magyarországi IMF-misszió vezetője a HVG-nek. Hozzátette: a Nemzetközi Valutaalapnak aggályai vannak afelől, hogy a kormány megfelelő utat választott-e az egykulcsos adóval.

Azonban korántsem egyértelmű, hogy csökkenne az adóterhelés: „némelyik adó nő, némelyik csökken” – mondta Rosenberg. Kiemelte: a különböző szektorokra kivetett különadók fékezik a növekedést.

„A kormányzati adócsomag összességében vegyes hatást válthat ki. Nyilvánvaló, hogy az adócsökkentés a tehetősebb háztartásoknak és a sokgyermekes családoknak kedvez, és rövid távon lehetnek előnyös gazdasági hatásai, ha több pénz marad a zsebben. Ugyanakkor az adóemelés az egyes szektorokban visszafoghatja a vállalkozások üzletmenetét és beruházási szándékait, valamint a foglalkoztatást, és az sem kétséges, hogy az extra költségeket megpróbálják áthárítani a lakosságra” – nyilatkozta Rosenberg.

Ha pusztán azért vetnek ki egy ágazatra adót, mert nyereséges, az nem jelent megfelelő alapot a szilárd adópolitikára: „ezzel a gazdasági döntéshozók körében jó adag idegességet és nyugtalanságot váltanak ki. Ráadásul e szektorok súlyát sem szabad lebecsülni, a kiskereskedelem például nagyon sok embert foglalkoztat”.

Az IMF nincs meggyőződbe a bankadó 2012-ben való kivezetéséről: Rosenberg úgy gondolja, a kormány a költségvetés helyzetétől teszi majd függővé a bankadó sorsát. Ahhoz, hogy ki lehessen iktatni a különadót a rendszerből nagyon gyors növekedésre lenne szükség: a kormány nagyobb élénküléssel számol, mint az IMF.

A Nemzetköz Valutaalap magyarországi delegációjának vezetője elmondta: nem találkoztak Tarlós Istvánnak, csak a helyettesével, holott „azt mondták, hogy a főpolgármesterrel tárgyalhatunk” – fogalmazott Rosenberg. „Tervbe volt véve egy megbeszélés Fellegi miniszter úrral is, ez sajnálatos módon szintén elmaradt. Pedig hasznos lett volna a találkozás a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szakértőivel, mert a tárca hatalmas területekért felel, és ezek egy része nagy hatással van a költségvetésre. Ilyen például a MÁV, és minket nagyon is foglalkoztat, hogy milyen szerkezeti átalakítások várhatók. A kormányzat javaslatára vettük fel a kapcsolatot a főváros vezetőivel. Bár a BKV nem akkora falat, mint a MÁV, bepillanthattunk a tervezett változtatásokba, amelyek egyelőre kezdeti fázisban vannak” – fejtette ki a szakértő.

A kormány nyugdíjterveiről úgy vélekedett, ha az emberek átengedik a felhalmozott megtakarításaikat a kormánynak, akkor azt a vezetés fogja felhasználni, akár napi igényeik szerint is, közalkalmazottakra vagy útépítésre – vélekedett Christoph Rosenberg. „Ha az állam ezeket a megtakarításokat átveszi, ő vállalja a felelősséget azért is, hogy ezekből valamikor a jövőben nyugdíjat fog fizetni. Vagyis ez az állam pénzügyi pozíciójára idővel hatással lesz, mert bár a második pillér megszüntetésével explicit bevételhez jut a költségvetés, a jövőbeni kötelezettsége megnő. Ez a jövőbeni kiadásra cserélt mostani bevétel idővel kikezdheti az államháztartás pénzügyi fenntarthatóságát” – mondta Rosenberg. Észtországban is átirányították az állami pillérbe a magánbefizetéseket, ám ott a kormány világossá tette, hogy vissza fogják fizetni a pénzt. „Magyarországon viszont nem átmeneti kölcsönről van szó, hanem az emberek megtakarításainak az átvételéről” – tette hozzá.