Economist: Orbánt helyretették a színfalak mögött

A The Economist bloggere a „Fidesz visszavonul” címmel írt cikket. A szerző brüsszeli forrásokra hivatkozva leírja, hogy a „színfalak mögött” közölték Orbán Viktor miniszterelnökkel, hogy tegye rendbe a médiatörvényt, amint lehetséges, mielőtt beárnyékolja az egész magyar Európai Uniós elnökséget.

„Nem kell kommunikációs zseninek lenni ahhoz, hogy tudjuk, nem volt jó ötlet elfogadni a vitatott médiatörvényt, amikor az ország átvette az Európai Unió soros elnöki tisztjét” – olvasható a cikkben. Különösen úgy nem, hogy a kormány „tűz alatt” van a független intézmények feletti hatalom átvétele miatt.

A szerző megemlékezett arról, hogy Orbán Viktort az Európai Parlamentben támadások érték a médiatörvény miatt. A Hungarian Spectrum liberális blog szerint 337 negatív írás született mindössze két nappal a strasbourgi szereplés után.

Orbán tudja, hogy mikor kell visszavonulni – írja az Economist tudósítója, aki szerint erre utal, hogy Martonyi János a közelmúltban engedékenyebb hangot ütött meg a médiatörvény ügyében. „Magyarország felül fogja vizsgálni a médiatörvényt, és olyan megoldást talál, amely mindeni számára kielégítő lesz” – mondta a miniszter Brüsszelben január 26-án.

Martonyin kívül mostanra Navracsics Tibor és Schmitt Pál köztársasági elnök is elmondta, Magyarország kész „felülvizsgálni” a törvényt, úgy, hogy mindenki számára elfogadható megoldás szülessen.

Mint ismert, az EU levelet küldött Magyarországnak, és két hetet adott, hogy válaszoljon a médiatörvénnyel kapcsolatos kérdéseire, s ha nem lesz elégedett ennek, az Európai Bizottság eljárást kezdeményez hazánkkal szemben. Egy hét már letelt.

Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnökének levelét a Népszabadság közölte január 25-én, azzal a címmel, hogy „Amit a kormány el akart titkolni”. A levél a kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó szabályozással indul: „A Bizottság szakértőinek elsődleges vizsgálata, amely az irányelv egyes alapvető aspektusait tanulmányozta, arra a következtetésre jutott, hogy a magyar jogszabály több kérdést is felvet azzal kapcsolatban: összeegyeztethető-e az Irányelvvel vagy általánosságban az EU-joggal”.

„A Bizottság szakértőinek először is kétségei vannak afelől, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye összhangban van-e […] az EU-alapszerződésének a vállalkozás és a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó szabályaival.”

Az Ecomonist cikkének szerzője szerint Orbán Viktor, és a médiatörvény kevésbé lett volna a figyelem középpontjában, ha ősszel, az elnökség után fogadják el a médiatörvényt. Most azonban az várható, hogy minden egyes szót az Európai Bizottság és a média is szoros figyelemmel követ majd.

Mielőtt megérkezett az Uniós kritika, a magyar kormány nem reagált a hazai tüntetésekre, sem az üres címlappal megjelent hazai újságok tiltakozására. A Magyar Nemzet, kormánypárti lap is üres címoldallal jelent meg.

A külföldi lapok, köztük a The New York Times is kritikával illette a törvényt: szerintük, egyfajta visszalépés egy politikai cenzúra felé a magyar médiatörvény. Szerkesztőségi véleménycikkükben leírták, ennek nincs helye a demokratikus Európában. Kiemelték: a Médiatanács tagjait Fidesz-közeli emberek, a párt delegálta a tagokat.

Január elején naponta több nemzetközi újságban megjelent cikkekre a kormány úgy reagált: a magyar médiatörvény európai mintán alapul, egyes elemei megjelennek az európai országok törvényeiben.

A Handelsblatt korábban „pinokkiónak” nevezte Orbánt, aki hazudik. A médiatörvény semmi olyat nem tartalmaz, ami nem létezne más európai országokban” – mondta Orbán, aki emiatt kapta a jelzőt.